Zrinska

Zrinska
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Nagygordonya
Jogállás	falu
Irányítószám	43270
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	99 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	186 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 10″, k. h. 17° 08′ 42″45.7861, 17.144945.786100°N 17.144900°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 10″, k. h. 17° 08′ 42″45.7861, 17.144945.786100°N 17.144900°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Zrinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése

Belovár központjától légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin fekszik.

Története

Zrinska területe már ősidők óta lakott. Ezt igazolják a határában több felé előkerült ókori és a falutól nyugatra talált középkori leletek. Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Zrinska” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zrinszka” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zrinszka” néven 36 házzal, 16 katolikus és 187 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 476, 1910-ben 1.101 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a szerb, 25%-a magyar, 27%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 130 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága

Nevezetességei

• Ámosz próféta tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a település feletti szőlőhegyen áll. A kápolnát Ana Dobrović, Anastas Dobrović nagygordonyai kereskedő felesége építette 1880-ban és Szent Annának, Jézus nagyanyjának az ikonját helyezte el benne. A kápolnát is Szent Anna tiszteletére szentelték fel eredetileg. Amikor Ana Dobronić meghalt fia Anastas fogadalomból saját patrónusának Szent Ámosznak a tiszteletére szenteltette fel. A kápolna évtizedekig nagyon rossz állapotban állt, míg végül 1990-ben teljesen felújították és újraszentelték.
• A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolna a település közepén áll. A 8 méter hosszú és 4 méter széles épületet 1910-ben építették, 1960-ban megújították. Tornya, mely a homlokzat felett áll teljesen fából készült.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)