Donji Sređani

Donji Sređani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDežanovac
Jogállásfalu
Irányítószám43506
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség139 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′ 56″, k. h. 17° 08′ 43″45.5321, 17.145345.532100°N 17.145300°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 56″, k. h. 17° 08′ 43″45.5321, 17.145345.532100°N 17.145300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Sređani témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Donji Sređani (1900-ig Sređani Srpski, csehül: Dolní Střežany) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak mellékvize a Sražanica-patak bal partján fekszik.

Története

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Vallachisch Szrediani” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szregyani (Dolnyi)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szregyane (Dolni)” néven 24 házzal és 211 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 182, 1910-ben 429 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a cseh, 23%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a cseh, 11%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 183 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
182 252 256 362 393 429 475 451 460 451 427 378 319 270 228 183

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 658. o.
  3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

  • A község hivatalos honlapja (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
  • Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Sablon:Belovár-Bilogora megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Belovár-Bilogora megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál