Donji Sređani

Donji Sređani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Dežanovac
Jogállás	falu
Irányítószám	43506
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	139 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′ 56″, k. h. 17° 08′ 43″45.5321, 17.145345.532100°N 17.145300°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 56″, k. h. 17° 08′ 43″45.5321, 17.145345.532100°N 17.145300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Sređani témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Donji Sređani (1900-ig Sređani Srpski, csehül: Dolní Střežany) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 9, közúton 12 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak mellékvize a Sražanica-patak bal partján fekszik.

Története

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Vallachisch Szrediani” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szregyani (Dolnyi)” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szregyane (Dolni)” néven 24 házzal és 211 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 182, 1910-ben 429 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a cseh, 23%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a cseh, 11%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 183 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)