Donja Kovačica

Donja Kovačica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Nagygordonya
Jogállás	falu
Irányítószám	43270
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	232 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 45′ 14″, k. h. 16° 59′ 52″45.75388889, 16.9977777845.753889°N 16.997778°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 14″, k. h. 16° 59′ 52″45.75388889, 16.9977777845.753889°N 16.997778°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Donja Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése

Belovár központjától légvonalban 20, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re nyugatra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Csázma-folyó és a Kovačica-patak összefolyásánál fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Donja Kovačica területén már a történelem előtti időben éltek emberek. A falu területén három őskori lelőhely ismert a Benićev brijeg, a Gradina és a Kirinov brijeg nevű helyeken, ahol főként cseréptöredékek kerültek elő. Közülük a legjelentősebb Kirinov brijeg, mely a település központjától északkeletre, mintegy kilométer távolságra egy völgyben, 131 méteres magasságban fekszik. A lelőhelyen az újkőkori lasinja kultúrához tartozó cserépmaradványokat találtak.^[2]

A falu „Kopachowcz” néven már a középkorban is létezett. Péter nevű plébánosát 1501-ben említik „Petrus plebanus de Kopaehewcz” alakban.^[3] A 16. század közepén foglalta el a török és területe száz évig lakatlan pusztaság volt. A lakosság az ország biztonságosabb részeire menekült, míg másokat rabságba hurcoltak.

Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Pravoszláv temploma a 18. század elején épült és kisebb átépítésekkel a mai napig fennmaradt. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vlaska Kovachicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachicza (Dolnya)” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachicza (Dolna)” néven 41 házzal, 178 katolikus és 100 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 403, 1910-ben 779 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a horvát, 32%-a cseh, 15%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 25%-a cseh, 12%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 278 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

• Szent Petka (illetve Szent Mária Magdolna) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma^[8] a legrégibb falusi fatemplomok közé tartozik. Építési idejét a 18. század elejére teszik. Ezt megerősíti az 1720-ban Grazból ideszállított harang, mely azt jelenti, hogy a templomnak már ekkor volt harangtornya. A belovári térség egyik legnépszerűbb temploma volt, ahova ünnepnapján a katolikus és a pravoszláv hívek is összegyűltek. Ennek a népszerűségnek köszönhető, hogy a templom máig fennmaradhatott. Négyszög alaprajzú, keletelt szentélyű épület. Magas fa harangtornyát a második világháború után újították fel. Régi ikonosztázának egyik ikonján a neves orosz ikonfestő Grigorij Geraszimov Moszkoviter 1724-ből származó szignója található. 1769-ben új ikonosztázt építettek a templomba, melynek hátlapján Bratanović ikonfestő szignója látható. Az ikonosztáz fából faragott kerete csodásan illeszkedik a rusztikus környezethez. Ezzel egyidejűleg a korábbi dongaboltozatot virágmintákkal díszített kazettás mennyezetre cserélték. A templom ma nagyon rossz állapotban van, de a kulturális minisztérium már elkülönített pénzt a felújítására. Idáig a tető felújítása történt meg.
• Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1932-ben épült. 1967-ben és 1996-ban megújították. 6 méter hosszú és 4 méter széles épület harangtornnyal, falazott menzájú oltárral, fából faragott retablóval.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• Nagygordonya község rendezési terve (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)