Sóly

Sóly
A katolikus templom és környéke légi felvételen
Sóly címere Sóly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Kaptur József (független)[1]
Irányítószám	8193
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	547 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″47.129438888889, 18.03218888888947.129439°N 18.032189°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″47.129438888889, 18.03218888888947.129439°N 18.032189°E
Sóly Pozíció Veszprém vármegye térképén
Sóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóly község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. Területe már az Árpád-kor korai időszakában lakott volt, a 11. századi Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele,^[3] amelyet „István Isten kegyelméből a pannóniaiak királya”, azaz az államalapító Szent István király állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely Géza magyar fejedelem halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és Koppány között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.

Fekvése

A Balaton-felvidéknek a Bakony hegységgel találkozó törésvonalában, Veszprém és Várpalota között félúton, a 8-as főúttól déli irányban néhány száz méterre találjuk a szép fekvésű kis települést. A főút ezen a szakaszon Sóly és Hajmáskér határvonalát követi, nagyjából kelet-nyugati irányban, ott torkollik bele dél felől a Balatonfűzfő térségétől idáig vezető, a községen annak főutcájaként végighúzódó 7216-os út.

Története

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután.

1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki.^[4] A keltezés a következőképpen íródott: „Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII”, azaz: „Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében.”^[5]

Valószínűsíthető, hogy Sóly település környéke volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának, vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.

Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: „Sóly, magyar–német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: »Datum in villa nostra Sóly«. Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság.”

Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.

2018. május 19-én Sólyt és az egész országot egy, a falu külterületén történt gyermekgyilkosság rázta meg.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Gémes György (független)^[6]
• 1994–1998: Tilinger Ferenc (független)^[7]
• 1998–2002: Tilinger Ferenc (független)^[8]
• 2002–2006: Tilinger Ferenc (független)^[9]
• 2006–2010: Juhász Tibor (független)^[10]
• 2010–2014: Bikádi László Károly (független)^[11]
• 2014–2019: Kaptur József (független)^[12]
• 2019-től: Kaptur József (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 24,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 16,1% (18% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességek és látnivalók

• Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
• Katolikus templom: 1910-ben a Zirci ciszterci apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.
• Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére, a Sólyi Templomért Alapítvány és a helyi önkormányzat összefogásával; Pintér László fafaragó alkotása István király prágai székesegyházban őrzött kardjának másolata volt. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja. Az emlékműbe egyszer már belecsapott a villám, majd 2014 júliusában elkorhadva ki is dőlt,^[14] jelenleg (2017-es állapot szerint) helyreállításra vár.
• Papírmalom: A zirci apátság építtette, papírszükségletének kielégítésére. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.
• Népi műemlék lakóházak
• Kálvária
• Kőhidak a Séd patakon
• Malmok

Kultúra

Rendezvények

• Szent Kard Fesztivál:
• Egyéb rendezvények:

Kiállítások

• Helytörténeti kiállítás
• Pajta Galéria
• Maci kiállítás

Híres szülöttei

• Kántás Károly (1912–1991) geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásokba.
• Kiss Albin (1874–1948) ciszterci szerzetes, történész

Testvértelepülés

• Kisbacon – 2008 óta

Jegyzetek

Források

• Veress D. Csaba: Sóly ezer éve (Sóly, 1997) helytelen ISBN kód: 963 03 72210 9
• Értékőrző települések a Közép-Dunántúlon (KSH,2003) ISBN 963-210-796-9
• Sóly Község Önkormányzatának honlapja: www.soly.hu
• http://web.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=K^{[halott link]}

További információk

• Gömbpanorámák Sólyról a Karpatmedence360.hu-n
• Sóly az utazom.com honlapján
• A Sólyi Virtuális Református Egyházközség Honlapja
• Civilek Sólyért
• Sólyi Anomáliák