Zelovich Kornél

Zelovich Kornél
Pesti Hírlap (1878-1944) 1936. Az év halottai.
Született	1869. március 11. Dömös
Elhunyt	1935. április 10. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	mérnök, egyetemi tanár
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-1-73)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelovich Kornél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zelovich Kornél (Dömös, 1869. március 11. – Budapest, 1935. április 10.)^[3] mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete

Zelovich Gábor és Burián Cecília fiaként született. Mérnöki oklevelét a Műegyetemen szerezte 1891-ben. 1894-től különböző beosztásokban a MÁV-nál dolgozott, 1910-től igazgatóhelyettesként. 1914-től a Műegyetemen a közlekedésügy és vasútépítéstan tanára, 1921–1923 között a Műegyetem rektora volt. 1901-től 1905-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárosa; 1905-től az egyesület főtitkára volt. Halálát szívszélhűdés okozta. Felesége Cholnoky Mária Irén Franciska volt.

Munkássága

A közlekedésügy és vasútépítés területén működött. 1903-ban kidolgozta „A vasúti hidak méretezéséről, forgalombahelyezéséről és időszakos vizsgálatáról” szóló szabályrendeletet. 1899. november 18-án a Lánchíd ötvenéves fennállása alkalmából a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ünnepi ülésén javasolta, hogy a hidat Széchenyi lánchídnak nevezzék. Javaslata a híd 1914–1915. évi felújítása után vált valóra, ettől kezdve nevezték Széchenyi lánchídnak.

A vasúti vashidakban megengedhető igénybevételek tárgyában 1907-ben írt értekezését a Magyar Tudományos Akadémia pályadíjjal jutalmazta. Az 1926. január 3–8. között Budapesten tartott Természet-, Orvos-, Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszuson január 6-án a műszaki szakosztály tárgyalásai keretében előterjesztést nyújtott be a magyar technikai múzeum ügyében. Gyakran írt tanulmányt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye számára (melynek 1906–1908 között szerkesztője volt), így 1907-ben A vasúti vashidakban megengedhető igénybevétel (131-177. p.), 1912-ben a Nagyvasutak gazdaságos üzeme (49-70, 73-87. p.), 1927-ben A tudományos technika úttörői [az MMÉE 60. évfordulóján tartott ünnepi beszéd] (317-326. p.), végül 1935-ben jelent meg az őt búcsúztató nekrológ (157-158. p.). Jelentős szakmai irodalmi munkásságot fejtett ki, számos technikatörténeti mű szerzője.

Főbb művei

• Középítési vasszerkezetek (Bp., 1896)
• A budapesti Lánchíd (Bp., 1899)
• Jelentés a vasúti vashidak méretezése, forgalombahelyezése és időszakos vizsgálata tárgyában (A vonatkozó rendelettervezet megoldása.) Bp., 1903.
• A vasúti vashidakban megengedhető igénybevétel (Bp., 1907)
• A vasút (Bp., 1913)
• Széchenyi mérnöki alkotásai (Bp., 1921)
• A m. kir. József-műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története (Bp., 1922)
• Széchenyi és a magyar közlekedésügy (Bp., 1925)
• A magyar vasutak története (Bp., 1925)
• A százesztendős vasút (Bp., 1925)
• A Magyar Tudományos Akadémia hatása a technikai tudományok fejlődésére (Bp., 1928)
• A jövő energiaforrásai (Bp., 1928)
• A tudományos technika magyar úttörői. In: Technikai fejlődésünk története 1867-1927. (Bp., 1929.) 13-106.
• Budapest közlekedése (Bp., 1934)

Jegyzetek

Irodalom

• Rohringer Sándor: Zelovich Kornél emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1940)
• Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964)
• Tisza István: Zelovich Kornél műveinek bibliográfiája. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve, 5 (1979-1980), 569-572.
• Terplán Zénó: Megemlékezés Zelovich Kornél (1869-1935) professzorról. Technikatörténeti Szemle, 21 (1994-1995), 161-164.

További információk

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Sipos László: Hetvenöt éves prognózis: A jövő energiaforrásai. Százharmincöt éve született Zelovich Körnél. Mérnök Újság, 2004. március^{[halott link]}