Vidmár Katalin
| Vidmár Katalin | |
 | |
| Vidmár Katalin az 1870-es években | |
| Született | 1851. november 24. Ferencváros |
| Elhunyt | 1935. július 28. (83 évesen)[1] Budapest[2] |
| Álneve | Katharina von Náday |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Náday Ferenc |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Iskolái | Színészeti Tanoda (–1872) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-díszsor 43) |
| Zenei pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1872–1896 |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | szoprán |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vidmár Katalin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nádayné Vidmár Katalin (névváltozat Widmár, külföldön Katharina von Náday) (Pest, Ferencváros, 1851. november 24.[3] – Budapest, 1935. július 28.) magyar opera-énekesnő (szoprán). Főként lírai koloratúr és szubrett szerepeket énekelt.
Családja
Szülei Vidmár/Widmár Jakab gabona-nagykereskedő és Lévay (Maresch) Katalin.[4] Férje Náday Ferenc színész, akivel 1873. szeptember 17-én Pesten kötött házasságot a belvárosi plébániatemplomban.[5] Gyermekeik Náday Béla színész és Náday Ilona. Húga volt az 1880-ban külföldre távozott, nemzetközi hírű koloratúrszoprán opera-énekesnő, Vidmár/Widmár Erzsébet.
Élete
Olasz származású apja vagyonos ember volt. Tizenkét éves korában a ferencvárosi templomban énekelt szólót. 1867-től a Színiakadémia operaszakán tanult, majd 1872-ben került a Nemzeti Színházhoz, itt kezdte pályafutását 1200 forint évi fizetéssel. Ugyanebben az évben a Carmen magyarországi bemutatóján a darab címszerepében nagy sikert aratott. Ezután több női főszerepet alakított, két év múlva pedig fizetését évi 2400 forintra emelték. Türr tábornok és báró Hoffmann Félix, a főudvarmesteri hivatal főtisztviselője hívták meg a bécsi udvari operaházhoz 1883-ban. December 27-én az Álarcosbálban lépett itt fel, évi tízezer forint fizetést kapott. 1888 májusig működött Bécsben, 29-én búcsúzott el a Fegyverkovács című operában Mari szerepében. Ezen előadásra felfüggesztették ama tilalmat, amely szerint nem lehetett virágot nyújtani a művésznőnek a színpadra. 1887–89-ben Budapesten is gyakorta lépett fel mint vendégművész. 1896-ban vonult nyugdíjba. Elismert hangversenyénekes volt, legnagyobb sikereit drámai szerepekben érte el.
Fontosabb szerepei
- Daniel Auber: Az ördög része – Casilda
- Daniel Auber: A fekete dominó – Angèle d’Olivares
- Ludwig van Beethoven: Fidelio – Marcellina
- François-Adrien Boieldieu: Párizsi János – Olivier
- Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Norina
- Antonín Dvořák: A ravasz paraszt – Regina
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária
- Erkel Ferenc: Névtelen hősök – Ilonka
- Christoph Willibald Gluck: A rászedett kádi – Zelmira
- Charles Gounod: Romeo és Júlia – Stephano
- Carl Grammann: Das Andreasfest – Agnes
- Albert Grisar: A kertész kutyája – Katherine
- Albert Lortzing: A fegyverkovács – Marie
- Albert Lortzing: Cár és ács – Marie
- Heinrich Marschner: A vámpír – Emmy
- Victor Massé: Jeanette menyegzője – Jeanette
- Giacomo Meyerbeer: A hugenották – Urbain
- Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – Zerlina
- Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Susanna
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Pamina
- Victor Ernst Nessler: A säckingeni trombitás – Marie
- Schauer Ferenc: Atala – Mira
- Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Amália; Oscar
- Richard Wagner: Cola Rienzi, az utolsó néptribun – Békehírnök
- Richard Wagner: A bolygó hollandi – Senta
- Carl Maria von Weber: A bűvös vadász – Annuska
- Carl Maria von Weber: Abu Hasszán – Fatime
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/10921.htm, Nádayné Vidmár Katalin, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Pest-ferencvárosi r.k. keresztelési anyakönyv 1851. év., 429. sorszám (213. old.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése, Budapest-Ferencváros, r.k.
- ↑ A Budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 228/1873. folyószám.
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 308. old.
- Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 309. old.
- Nádayné Widmár Katalin a Bécsi Állami Opera adattárában
- Németh Amadé: A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Budapest, 1987. Zeneműkiadó. ISBN 9633306302
További információk
- Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
