Városmajor

Városmajor
Közigazgatás
TelepülésBudapest XII. kerülete
Népesség
Teljes népességismeretlen
Terület10 km²
Elhelyezkedése
Városmajor (Magyarország)
Városmajor
Városmajor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″47.507679, 19.01836447.507679°N 19.018364°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 01′ 06″47.507679, 19.01836447.507679°N 19.018364°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Városmajor témájú médiaállományokat.

A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében, a Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti mintegy tíz hektár kiterjedésű közpark, amelyet északról a Szilágyi Erzsébet fasor és az Ignotus utca, délről a Maros utca határol.[1][2]

Leírása

Eredetileg az Ördög-árok ártere, sokáig kaszáló, illetve katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 konvenciós forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor mai területén közparkot kellett létesíteni. A helytartótanács Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével, és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos franciakertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.

A 19. század elején ideköltözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon az Ördög-árok poshadt vize folyt végig. 1920-ban annak befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a park. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, a BSE-sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.[1]

A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász-emlékmű, a Beethoven-szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.

A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közparkfunkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is.[1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola.

Jegyzetek

  1. a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  2. a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)

További információk

  • Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1940 [1]
  • Budapest ostroma 1944-45 (Városmajor) Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • HVG - Kerületmustra
Sablon:Hegyvidék
  • m
  • v
  • sz
Kerületrészek
Budakeszierdő (egy része) · Csillebérc · Farkasrét · Farkasvölgy · Istenhegy · Jánoshegy · Kissvábhegy · Krisztinaváros (egy része) · Kútvölgy · Magasút · Mártonhegy · Németvölgy · Orbánhegy · Sashegy (egy része) · Svábhegy · Széchenyihegy · Virányos · Zugliget
Látnivalók, kultúra
Bajor Gizi Színészmúzeum · Barabás-villa · Budapest Kongresszusi Központ · Csörsz utcai izraelita temető · Emléktáblák Budapest XII. kerületében · Erzsébet-kilátó · Fácános · Farkasréti temető · Farkasréti izraelita temető · Fogaskerekű · Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villa · Gesztenyés-kert · Gyermekvasút · Haggenmacher-villa · Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria · Józef Piłsudski-emléktábla · Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár · Kútvölgyi Boldogasszony-kápolna · Laszlovszky-major · Libegő · Mindenszentek-plébániatemplom · Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · MOM Kulturális Központ · MOM Park · Óra-villa · Országos Sportegészségügyi Intézet · piktortéglaüregek · Szent Család-plébániatemplom · Város-kút · Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom · Városmajori Szabadtéri Színpad
Természet
Intézmények, hivatalok