Utolsó letérő Brooklyn felé

Az Utolsó letérő Brooklyn felé (angolul: Last Exit to Brooklyn) Hubert Selby 1964-ben megjelent első regénye. Magyarul 1991-ben jelent meg először az Európa Könyvkiadó Európa zsebkönyvek sorozatában Greskovits Endre fordításában. 1989-ben film is készült a regényből Uli Edel rendezésében.

A könyv nyelvezete rendkívül nyers, sokszor trágár, valamint olyan tabutémákról beszél nyíltan, mint az erőszak, a drog, a homoszexualitás és a prostitúció, ezért rengeteg kritika is érte a könyvet, illetve az Egyesült Királyságban peres eljárásban is támadták.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Az Utolsó letérő Brooklyn felé hat, egymáshoz csak lazán kapcsolódó történetből áll, amelyek mindegyike egy rövid bibliai idézettel kezdődik.

Megint egy nap, megint egy dollár

Az első történet szereplői Freddy és bandája, akik rendszeresen a Görögnél isznak, balhéznak és unatkoznak. Ennek a külvárosi kocsmának a vendégköre rajtuk kívül általában részeg katonákból áll, akik egyben a környékbeli prostituáltak kuncsaftjai is. Freddy most is három katonával keveredik szóváltásba a kocsma előtt, mire a többiek a kocsmából a segítségére sietnek. A túlerő láttán a katonák menekülni próbálnak, de az egyik bakát sikerül a bandának elkapnia, és félholtra verik.

A királynő halott

A második történet főhőse Georgette, a homoszexuális, drogos srác, aki szerelmes Vinnie-be Freddy bandájából. A banda tagjai ugyan nem homoszexuálisak, de némi drogért és pénzért cserébe mindenre kaphatóak, ezért Georgette és homoszexuális barátnői egy drogos partit szerveznek, ahova meghívják Vinnie-t és haverjait.

És a gyerekkel hárman vagyunk

A harmadik történet Tommy és Suzy gyerekének keresztelőjéről szól, amit a lány apja szervezett, miután Tommy feleségül is vette a teherbe ejtett lányt.

Tralala

A történet főszereplője Tralala, egy brooklyni prostituált. A Görögnél szedi fel az kuncsaftjait, katonákat, akiket azután megpróbál kirabolni is Freddy bandájának segítségével. Egyszer azonban ő is úgy végzi, ahogy a saját áldozatai.

Sztrájk

A novella főhőse Harry Black, gyári munkás, a szakszervezet embere, látens homoszexuális. Ugyan ő a legrosszabb esztergályos a gyárban, azonban mint a szakszervezet üzemi megbízottját, nem lehet kirúgni. Harry csak hátráltatja a többiek munkáját is, és alig várja, hogy a szakszervezet és a vállalat közötti szerződés lejártával elkezdődjön a sztrájk. Ekkor szakszervezetisként részt vesz a sztrájk irányításában, külön költséghelyet kap, és a szakszervezet minden kiadását megtéríti. Harry pedig elkezdi szórni a pénzt, sörre, haverokra, taxiszámlákra, éttermi számlákra. Vinnie haverjain keresztül megismerkedik homoszexuális prostituáltakkal, királynőkkel, akikre szintén szórja a pénzt. A sztrájk pedig elhúzódik, mert a vállalat egyik helyi vezetője el akarja érni, hogy Harryt végre kirúghassák az állásából.

Kóda A világ végén

Az utolsó történetnek nincs igazi főhőse. Egy külvárosi lakótelep életét mutatja sok párhuzamos szálon keresztül, több különböző család egyetlen napját bemutatva, amelyekben csak az a közös, hogy mind ugyanabban a lepusztult háztömbben laknak, mint Mike és Irene, az özvegy Ada, Lucy és Louis, Abraham a Cadillacjével, illetve a lakótelepi asszonyok és kölykök.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Megjelenések

angol nyelven

1. Last Exit to Brooklyn, Grove Press, New York, 1964

magyarul

1. Utolsó letérő Brooklyn felé; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1991 (Európa zsebkönyvek)
2. Utolsó letérő Brooklyn felé, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2006, ford.: Greskovits Endre

Külső hivatkozások

• https://web.archive.org/web/20131029195906/http://www.cartaphilus.hu/selby-utolso-letero-brooklyn-fele

Jegyzetek