Ulysses űrszonda

Ez a szócikk az űrszondáról szól. Hasonló címmel lásd még: Ulysses (egyértelműsítő lap).

Ulysses
Ország	Amerikai Egyesült Államok, Európa
Űrügynökség	NASA Európai Űrügynökség
Gyártó	Dornier Flugzeugwerke General Electric United States Department of Energy
Küldetés típusa	orbiter
Küldetés
Célégitest	Nap
Indítás dátuma	1990. október 6.
Indítás helye	Kennedy Űrközpont 39B indítóállás
Hordozórakéta	Space Shuttle
Küldetés vége	2009. június 30.[1]
Az űrszonda
Tömeg	370 kg (indításnál)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulysses témájú médiaállományokat.

Az Ulysses űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.

Küldetés

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös küldetése a Nap, valamint annak a környező űrre vonatkozó hatásai vizsgálatára. Az első űrszonda, mely a Nap pólusai fölött és alatt vizsgálta az űrbéli környezetet. Az Ulysses útja során szerzett adathalmaz megváltoztatta a kutatók vélekedését csillagunkról és annak Naprendszerünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Gyártók, üzemeltetők

A űreszközt a németországi Dornier Systems építette az ESA megrendelésére. A NASA vállalta a világűrbe való kijuttatását. A tudományos műszerek között egyaránt találhatók Európában és Amerikában fejlesztett eszközök. Az Ulysses üzemeltetését a kaliforniai Pasadenában lévő Jet Propulsion Laboratoryban végezte egy európai és amerikai tagokból álló csoport. Az eszközzel való kommunikáció során felhasználták a NASA Deep Space Network nevű globális kommunikációs hálózatát.

Történet

1990. október 6-án a Discovery űrrepülőgép legénysége állította pályairányba. 1992 februárjában közelítette meg a Jupitert, ahol gravitációs hintamanővert végzett. Ötéves élettartamot vártak tőle, melyet bőven túlszárnyalt. Több mint 17 évvel később, 2008 elején még mindig Nap körüli pályán keringett. A szondához köthető legfontosabb felfedezések között említhető a csillagközi por és héliumatomok első közvetlen mérésének ténye.

A Jupiternél tett 1992-es látogatása óta a szonda 6 éves periódusokban kerüli meg a Napot. Hosszú útja során három üstökös csóváján is keresztülhaladt. Egyikük, a Hyakutake üstökös csóvája az eddig ismert leghosszabb, mintegy 500 millió kilométer hosszú.

A küldetés vége

Az Ulysses a Naptól távolodva egyre nagyobb hideget kellett, hogy átvészeljen. A szonda manőverező rendszerének üzemanyagául szolgáló hidrazin fagyáspontja 2 Celsius-fok. Az üzemanyag-rendszer túlzott lehűlését fűtéssel akadályozta meg a szonda.

Az űreszköz energiaellátását radioaktív izotóp bomlása biztosította, mely azonban 17 év után már nem volt képes megfelelő mennyiségű energiát szolgáltatni, így a szondát üzemeltető csoport a nagy teljesítményű, X-sávban dolgozó rádióadó ideiglenes kikapcsolása mellett döntött. Az így megtakarított mintegy 60 wattnyi energiával próbálták meg fenntartani az üzemanyagrendszer fűtését és a tudományos eszközök működőképességét. Azonban a 2008 januárjában végzett teszt során nem sikerült újra üzembe helyezni a nagy teljesítményű adót, ráadásul az attól elvont energiát sem sikerült átirányítani a kritikus helyzetben lévő eszközök felé.

Ennek következtében az adatok vételére a Földön nem voltak elegendőek a 34 méteres rádióantennák, helyettük a Deep Space Network 70 méteres antennáit kellett használni, ezekre azonban nagy igény van, például a később felbocsátott űrszondákkal való kapcsolattartáshoz is, így hosszabb távon nem jelenthettek megoldást.

Az üzemeltető mérnök-tudóscsoport amíg lehetett, a kisebb teljesítményű, S-sávos rádióadó segítségével a korábban megszokott adatátviteli sebesség 5%-ával gyűjtötte tovább az adatokat a szonda tudományos műszereiből. Végül az Ulysses 2009. június 30-án befejezte tudományos pályafutását.^[2][3] Az eredetileg tervezett 5 évnél 12 évvel tovább működött.^[4]

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ulysses űrszonda témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak

• Varga András: Mit látott az Ulysses a Nap szoknyája alatt?: 1. rész 2. rész
• Horvai Ferenc: Az Ulysses jól teljesít : 1. rész 2. rész 3. rész

Külföldi oldalak

• Ulysses (NASA/JPL)
• Az ESA Ulysses honlapja
• A NASA Ulysses honlapja

Jegyzetek