Uglya
| Uglya (Уґля) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Uglya község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1544 |
| Irányítószám | 90514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Terület | 24,1 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 09′ 07″, k. h. 23° 37′ 47″48.151944444444, 23.62972222222248.151944°N 23.629722°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 07″, k. h. 23° 37′ 47″48.151944444444, 23.62972222222248.151944°N 23.629722°E | |
  Uglya Pozíció Kárpátalja térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uglya témájú médiaállományokat. | |
Uglya (ukránul: Уґля[1]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése
Técsőtől északra, a Talabor folyó mellett, Széleslonka és Talaborfalu közt fekvő település. Itt folyik bele a Nagy-Ugolykába a Kis-Ugolyka.
Története
A falu egykor királyi birtok volt. Első ismert birtokosai Aprusa fiai: Erdő és Gerhes, akik egyuttal a Talabor völgyének is urai voltak. Aprusa fiainak a falut még 1389-ben Zsigmond király adományozta, s Aprusa fiai a falut választották lakóhelyükül.
A 16. században az Uglyai család tagjai már több különböző néven éltek a faluban. 1410-ben Uglya felét egy időre Irholci Tatul szerezte meg a birtokot, de 10 évvel később már újra a román, de aztán eloroszosodott Uglyai nemesség szerezte meg a falut. A Dózsa féle felkelésben később az Uglyaiak is részt vettek, amelyért jószágvesztésre ítélték őket.
1910-ben 3207 lakosa volt, melyből 25 magyar, 709 német, 247 ruszin volt, 2226 román volt. Ebből 2492 görögögkatolikus, 707 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Técsői járásához tartozott.
Nevezetességek
- Női pravoszláv kolostor
Jegyzetek
- ↑ Український правопис: редакція 2019 року. Українська національна комісія з питань правопису (2019)
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
