Thököly Katalin

Thököly Katalin

Született	1655. április 18. Késmárk
Elhunyt	1701. január 26. (45 évesen) Gata
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Esterházy Ferenc
Gyermekei	Esterházy Antal Esterházy József Esterházy Ferenc
Szülei	Gyulaffy Mária Thököly István
Foglalkozása	földbirtokos arisztokrata
A Wikimédia Commons tartalmaz Thököly Katalin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Késmárki gróf Thököly Katalin (Késmárk, 1655. április 18. – Gata, 1701. január 26.) Thököly István felvidéki nagybirtokos és Gyulaffy Mária leánya, Thököly Imre nővére.

Ifjúkora

Thököly Katalin 1655. április 18-án született Késmárkon. Harmadik gyermekként jött a világra, kettő lánytestvére közül ő volt a legidősebb. Négyéves korától félárva volt, ekkor vesztette el ugyanis huszonkét éves édesanyját.

Apját, Thököly Istvánt az I. Lipót elleni összeesküvésben való részvételért 1670-ben elítélték. Annak ellenére, hogy tagadta bűnösségét és hűségesküt tett a királynak, elkobozták vagyonát. A dolgok ilyetén alakulására Thököly ellenállásra kényszerült, és a Habsburg-ellenes Wesselényi-felkelés szimbolikus alakjává lett. 1670. november 28-án a császári hadsereg ostrom alá vette Árva várában, ahová gyermekeivel húzódott vissza. A nagybeteg Thököly azonban már december 4-én meghalt, és az őrség december 10-én megnyitotta a kapukat a császári had előtt. Mialatt öccsét, Thököly Imrét apja hívei kiszöktették a várból, Katalin két húgával, Máriával és Évával együtt a megszálló német csapatok fogságába esett.

Első házassága

Árva várának ostroma idején Thököly Katalin már férjnél volt: néhány nappal az ostrom megkezdése előtt, 1670. november 15-én kötött házasságot Esterházy Ferenccel (1641–1683) a várban. Férje révén az Esterházy családdal került rokonságba, Ferenc ugyanis Esterházy Pál herceg (1681-től nádor) öccse volt. A házasságból kilenc gyermek származott, közülük hatan érték el a felnőttkort:

Esterházy Mária Rozália (*Pápa, 1672. január 2.; †1689. szeptember 28.), Batthyány Ferenc (†1717) felesége
Esterházy Borbála (*1673; †Varasd, 1733. szeptember 10.)
Esterházy Krisztina (*1674; †1717 után)
Esterházy Antal (*Pápa, 1676. február 3.; †Rodostó, 1722. augusztus 8.), kuruc tábornagy
Esterházy József (*1682. május 31.; †1748. május 10.), horvát-dalmát bán, országbíró
Esterházy Ferenc (*1683; †1754. november 25.), tárnokmester, Borsod vármegye főispánja

Második házassága

Esterházy Ferenc már 1683. október 16-án meghalt. Korai halálát követően és gyermekei kiskorúságának idejére a megözvegyült Katalin vette át az Esterházy-birtokok irányítását. Valószínűleg az 1680-as évek második felében ment másodszor is férjhez, gróf Maximilian Jörgerrel lépett házasságra. Második férjét azonban már 1698-ban eltemette.

Harmadik házassága

Az 1698-ban másodszor is özvegyen maradt Thököly Katalin még ugyanez évben vagy 1699-ben harmadszor is férjhez ment, Löwenburg Jakab udvari kamarai tanácsos felesége lett. Harmadik férjével együtt emeltette 1701-ben a soproni Szentháromság-szobrot, hálából, hogy megmenekültek az 1695-1701 között dúló pestisjárványtól.

Halála

Thököly Katalin 1701. január 26-án halt meg Gátán (ma Lajtakáta, Burgenland, Ausztria). Már nem élhette meg a Rákóczi-szabadságharc kitörését, amelyben első házasságából született legidősebb fia, Esterházy Antal is tevékenyen részt vett, 1703-ban még a kurucok ellen harcolt, 1704-ben azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott. Rodostóban halt meg 1722-ben.

Származása

**Thököly Katalin családfája**
késmárki gróf Thököly Katalin (Késmárk, 1655. április 18. – Gata, 1701. január 26.)	Apja: késmárki gróf Thököly István (1623. február 5. – Árva vára, 1670. december 4.) felvidéki nagybirtokos	Apai nagyapja: késmárki báró Thököly István (1581. december 12. – 1651. november 8.) felvidéki nagybirtokos	Apai nagyapai dédapja: késmárki báró Thököly Sebestyén (1550 körül – 1607) felvidéki nagybirtokos
			Apai nagyapai dédanyja: nagylúcsei báró Dóczy Zsuzsanna (1550 körül – 1596)
		Apai nagyanyja: bethlenfalvi gróf Thurzó Katalin (1600 körül – 1647)	Apai nagyanyai dédapja: bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 26.) nádor, örökös főispán
			Apai nagyanyai dédanyja: coborszentmihályi báró Czobor Erzsébet (1572 – Szomolány, 1626. március 31.)
	Anyja: rátóti gróf Gyulaffy Mária (1637 – 1659. november 19.)	Anyai nagyapja: rátóti gróf Gyulaffy Sámuel (1600 körül – ?) főispán	Anyai nagyapai dédapja: rátóti gróf Gyulaffy László (? – Nagysurány, 1603. július 28.) udvari főkapitány
			Anyai nagyapai dédanyja: rimaszécsi gróf Széchy Kata (? – 1637. március)
		Anyai nagyanyja: iktári gróf Bethlen Anna (1600 körül – Kisszekeres, 1651)	Anyai nagyanyai dédapja: iktári gróf Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) főispán, erdélyi fejedelem
			Anyai nagyanyai dédanyja: nagymihályi gróf Csáky Krisztina (1570 körül – ?)

Források

Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XI. kötet [Taaffe - Török]. Pest: Ráth Mór. 1865.
Merényi Lajos-Bubics Zsigmond: Herceg Eszterházy Pál nádor 1635–1713. Bp. 1895