Szent Otmár

Szent Otmár apát
Szent Otmár (vagy Othmár)
bencés szerzetes
Születése
689 körül Sankt Gallen
Halála
759 körül (kb. 70 évesen) Werd-sziget, Boden-tó, a mai Svájc területén
Tisztelete
Egyháza	Római katolikus egyház
Tisztelik	Római katolikus egyház
Szentté avatása	864, Konstanz Szentté avatta: Salomon konstanzi püspök
Kegyhely	Sankt Gallen
Ünnepnapja	április 23.
Jelképei	pásztorbot és boroshordó
Védőszentje ennek	Sankt Gallen
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Otmár apát témájú médiaállományokat.

Szent Otmár (latinul: Audomarus) (Sankt Gallen, 689 körül – Werd-sziget, 759. körül) szentté avatott bencés szerzetes, apát, a Sankt Gallen-i kolostor alapítója.

Élete

Szent Otmár fiatalkoráról csak töredékesen maradtak fenn információk. Valószínűleg germán származású volt, a churi apátságban szentelték pappá. 612-ben Sankt Gallenben szerzetesek laza közössége jött létre, mely 719-ben Otmárt apátjául választotta. Otmár a közösséget teljes egészében újraszervezte, új szabályzattal látta el.

Hatása, tevékenysége a kor neves személyei hamar elismerték tevékenységét. Martell Károly Otmárt jelölte ki Szent Gál ereklyéinek gondozására. Kis Pippin uralkodása alatt Otmár megalapította a híres Sankt Gallen-i iskolát, amely hamarosan híressé vált a tudomány és művészet terén, valamint a kéziratok másolása és a könyvtára miatt. Számos angolszász és ír szerzetes jött ide kéziratot másolni. Nagy Károly kérésére I. Adorján pápa kiváló énekeseket küldött Rómából, akik elterjesztették a gregorián zenét. 

Emellett Otmár kórházat, illetve leprások ápolására létrehozott telepet is alapított.  

A kolostor vezetését később el kellett hagynia, mivel hamis vádakkal – többek között szexuális bűncselekményekkel – vádolták meg, s halálra (mégpedig éhhalálra) ítélték. Ítéletét később a Boden-tó kis szigetén a Werd-szigeten eltöltendő száműzetésre módosították. Ott hunyt el, s testét titokban halála után 10 évvel szállították át a Sankt Gallen-i kolostorba. A legenda szerint teste ekkor még teljesen épségben volt.  

A testét szállító hajón evező férfiak – szintén a legenda szerint – nagyon szomjasak voltak, s Szent Otmár közbenjárására a hajón lévő egyetlen kis boroshordó – bármennyit ittak belőle – nem ürült ki. Ezért lett az apáti pásztorbot mellett a boroshordó az egyik jelképe. 

Szentté avatása

A 11. század előtt még nem volt teljes egészében a pápa hatáskörébe vonva a szentté avatás, ezért oltárra emelése 864-ben I. Salamon konstanzi püspök által történt meg.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Saint Othmar című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Vanyó László: Ókeresztény írók II. Bp., 1980
• Testvéreink, a szentek: Válogatás Peter Manns Reformer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László. Kismarton: Prugg. 1977.  
• Ijjas Antal: Szentek élete. 1–2. kötet. Budapest: Ecclesia. 1968.  
• Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára. 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Budapest: Szent István Társulat. 1932.   (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztve: Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7