Sonković

Sonković
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Skradin
Jogállás	falu
Irányítószám	22222
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	297 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	124 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 51′ 23″, k. h. 15° 52′ 12″43.85635247, 15.8701203743.856352°N 15.870120°EKoordináták: é. sz. 43° 51′ 23″, k. h. 15° 52′ 12″43.85635247, 15.8701203743.856352°N 15.870120°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Sonković falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése

Šibenik központjától légvonalban 13, közúton 23 km-re, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az A1-es autópálya északi oldalán fekszik. A faluból délnyugatra szép kilátás nyílik a Prukljansko- (vagy másképpen Prokljana-) tóra és a sziklás, de termékeny Gudučára a madárrezervátummal, valamint az azonos nevű patakra, mely ezen a területen átfolyva a tóba ömlik. A Prukljansko-tavon található a Stipanac szigetecske Gavanovi dvori romjaival és a római vízvezeték az "Implecusa" maradványaival, mely a Kaštel nevű településrész alatti Sonković-forrásból szállította ide a vizet. Mióta ez a forrás ismert még sohasem jegyezték fel róla hogy kiszáradt volna.

Története

A Prukljansko-tavon található, a településhez tartozó a Stipanac sziget már a római korban lakott volt. A tó vizéből helyenként ókori falmaradványok állnak ki, melyeket a nép Gavanovi dvorinak nevez és számos helyi legenda fűződik hozzájuk. A falu története a középkorban kezdődik, amikor birtokosa és egyben névadója a Sonković család felépíttette itteni várát. A településnek ebben az időben önálló plébániája is volt, a Matići nevű településrészen ma is látható a középkori plébániaház. A török 1523-ban foglalta el a közeli várakat. 1528-ban megalapították a Sonkovići náhijét, ezzel a település török közigazgatási központ lett. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. Ezután a Boszniából 1686 és 1689 között pravoszláv vlach lakosság települt be. A katolikusok a török kiűzése után 1735-ig a skradini és a krkovići plébániákhoz, majd ezután 1876-ig a vaćani plébániához tartoztak. Ezt követően a mai napig a piramatovici plébánia hívei. A falu 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 300, 1910-ben 520 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 51 százaléka pravoszláv szerb, 44 százaléka katolikus horvát volt. A délszláv háború során elfoglalták a szerb felkelők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A szerb agressziónak hat halálos áldozata volt. 1995 augusztusában a „Vihar” hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 336 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

• A közeli kis Stipanac-szigeten középkori templomocska romjai láthatók. 1980-ig egy római vízvezeték boltíve is látható volt itt, amíg egy tűzoltó repülőgép vízibombájával meg nem semmisítette. Apály idején egy több mint egy kilométer hosszú, egészen a szigetig érő ókori töltés maradványa bukkan ki a víz alól.^[4] A Prokljana-tónak ez az egyetlen szigete, hosszúsága 110 méter, szélessége 60 méter és mindössze 3 méterrel emelkedik ki a tengerből.
• Sonković középkori várából máig fennmaradt a torony romja, mely több emeletnyi magasságban áll.
• A temetőben áll a középkori eredetű Szent Márk templom, melyet a délszláv háború idején a szerbek felrobbantottak. A háború után eredeti helyén építették újjá.
• Boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1999-ben épült.
• A faluban emlékművet állítottak a délszláv háború idején meggyilkolt hat polgári áldozatnak.
• A Sonković-forrás már ősidők óta a ellátja a település ivóvízzel. Az ókorban innen római vízvezeték vezetett a Stipanac-szigetre.

Jegyzetek

További információk

• Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
• Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
• A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sonković című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.