Seidler Ernő

Seidler Ernő (Ungvár, 1886. március 18. – Moszkva, 1938. vagy 1940.) magántisztviselő, pártmunkás, a magyar Vörös Hadsereg ezredparancsnoka.

Élete

A kezdetek

Seidler Lipót és Pollacsek^[4][5] Vilma fia.^[6] Ifjúkorában a Társadalomtudományi Társaság tagja, illetve a Galilei Kör alapítója volt,^[7] 1910-ben pedig csatlakozott az MSZDP-hez. 1911. július 15-én Budapesten házasságot kötött Mintz Estella Sárával (más forrásokban Müncz Stella),^[8] Mintz Bódog és Münz Ilona lányával.^[5]

Az első világháborúban 1915-ben orosz hadifogságba került, s a tomszki hadifogolytáborban megismerkedett Kun Bélával és Münnich Ferenccel, akikkel együtt szervezte a tábor antimilitarista, szocialista csoportjait. Később az 1918. március 24-én alakult OK(b)P Magyar Csoportjának tagja lett.

A hazatérés után

1918-ban hazatért Moszkvából, októberben a forradalom alatt a Katonatanácsban dolgozott. Novemberben, amikor Kun Béla hazajött Oroszországból, átnyújtott neki egy névjegyzéket azokról, akikre biztosan lehet számítani a pártalapításkor. Ő szállásolta el továbbá Kun feleségét, Gál Irént. Részt vett a KMP megalapításában, amelynek központi bizottsági tagja is lett.^[9] Különböző alakulatokat fegyverzett fel, s rendszeresen agitált. 1918 őszén Vlagyimir Uraszovval együtt szervezte a Vörös Ujság nyomdáját.^[9] 1919. február 20-án letartóztatták,^[10] 1919. március 21-i kiengedése napján pedig egyik aláírója volt a két párt (MSZDP és KMP) egyesülését és a proletárdiktatúrát kikiáltó nyilatkozatnak.^[11]

A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség budapesti parancsnoka volt. E tisztségben adta ki Cserny József különítmény–parancsnoknak a következőket: „Annyi burzsujt tehettek el láb alól, amennyit akartok, én mindent elsimítok.” A Bajor Tanácsköztársaság fennállása alatt a Magyarországi Tanácsköztársaság müncheni követeként működött. A magyar Vörös Hadsereg 53. gyalogezred–parancsnokaként részt vett 1919 májusában a szolnoki "ellenforradalom" leverésében. Az északi hadjárat idején azonban Böhm Vilmos alkalmatlanság címén leváltotta. A kommün alatti utolsó tette Szolnok visszafoglalása volt 1919. augusztus elsején.

A kommün bukása után

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Kun Béla, Landler Jenő és mások mellett őt is internálták a karlsteini várba. Kiengedése után Bécsben Pollacsek Lászlóval és másokkal együtt szervezte az illegális pártapparátust.^[12] Később (1921-től) a Csehszlovák Kommunista Párt nyugat-szlovákiai titkára volt,^[13] és részt vett a cseh és szlovák kommunista pártok egyesítésében. Tagja volt továbbá a CSKP Központi Bizottságának. 1925-ben politikai tevékenysége miatt kiutasították Csehszlovákiából, s Berlinbe ment, ahol szintén a kommunista mozgalomban dolgozott, mint a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének osztályvezetője.

1930-tól a Szovjetunióban élt és 1937-es vagy 1938-as letartóztatásáig gazdasági területen tevékenykedett, mint színesfémtröszt–igazgató. Csakúgy, mint Kun Béla, 1937-ben ő is kérelmezte, hogy részt vehessen a spanyol polgárháborúban, ám ezt elutasították. Ezután letartóztatták, majd pedig kivégezték.

Családja

Bővebben: Polányi család

Nővére, Seidler Irma festőművész, Lukács György fiatalkori szerelme.^[14] Unokatestvére volt Pór Ödön, Szabó Ervin, Polányi Károly és Polányi Mihály.^[15]

Jegyzetek

Források

• Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon (HOGYF EDITIO, Budapest, ISBN 978 963 848 400 0)
• Gratz Gusztáv: A forradalmak kora - Magyarország története 1918-1920 (Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935)
• Böhm Vilmos: Két forradalom tüzében (Népszava Könyvkiadó, 1923)
• Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1892—1925 (1—2. kötet, Napvilág Kiadó, Budapest ISBN 963 9082 90 2)
• Névtáradat. Seidler Ernő (Polacsek Vilma, 1886) (Személyek\). Budapest Főváros Levéltára. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
• Seidler Ernő. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
• Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 571. o. ISBN 963 09 0412 8  
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981 614. o. ISBN 9630525003
• A Szocialista Forradalomért (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1975., 607–608. o.)

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996—.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Kelen Jolán: Seidler Ernő (Párttört. Közl. 1966.)
• Jász Dezső: Harc a Hernád mentén (Élet és Irod. 1966. márc. 7.)
• Forradalomban, háborúban (Szerk. Hetés Tibor. Bp. 1974.)
• Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság (Bp. 1969.)
• A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban (Bp., 1969–1968.)