San Martín Texmelucan de Labastida
| San Martín Texmelucan de Labastida | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mexikó |
| Állam | Puebla |
| Régió | Angelópolis |
| Község | San Martín Texmelucan |
| Alapítás éve | 1598 |
| Irányítószám | 74000 |
| Körzethívószám | 248 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 175 518 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2240–2280 m |
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 19° 17′ 04″, ny. h. 98° 26′ 20″19.284444444444, -98.43888888888919.284444°N 98.438889°WKoordináták: é. sz. 19° 17′ 04″, ny. h. 98° 26′ 20″19.284444444444, -98.43888888888919.284444°N 98.438889°W | |
  San Martín Texmelucan de Labastida Pozíció Puebla (állam) térképén | |
| San Martín Texmelucan de Labastida honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Martín Texmelucan de Labastida témájú médiaállományokat. | |
San Martín Texmelucan de Labastida egy város Mexikó Puebla államának nyugati részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 75 000 főt.[1]
Földrajz
Fekvése
A város a Vulkáni-kereszthegység egyik medencéjében épült fel a tenger szintje felett körülbelül 2250 méter magasságban, közel Tlaxcala állam határához. Átfolyik rajta az Atoyac és a Cotzalá nevű vízfolyás. Környéke sűrűn lakott, szinte egybeépült több másik várossal is.[2]
Éghajlat
A város éghajlata meleg, de nem forró és nyáron–ősz elején viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 30 °C-os hőséget, de a rekord csak a 40 °C-ot érte el. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,5 és a júniusi 19,3 fok között váltakoznak, fagy ősztől tavaszig előfordulhat. Az évi átlagosan 802 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 40,0 | 34,0 | 40,0 | 34,9 | 36,0 | 36,0 | 31,8 | 30,8 | 36,0 | 34,6 | 39,6 | 35,6 | 40,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,2 | 24,1 | 25,4 | 26,8 | 27,0 | 26,4 | 25,0 | 25,1 | 24,6 | 24,7 | 24,3 | 23,9 | 25,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 13,5 | 14,6 | 16,1 | 17,8 | 18,9 | 19,3 | 18,3 | 18,3 | 18,2 | 16,8 | 15,5 | 14,4 | 16,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,8 | 5,2 | 6,7 | 8,4 | 10,8 | 12,1 | 11,7 | 11,5 | 11,7 | 8,9 | 6,7 | 4,8 | 8,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −9,0 | −3,5 | −11,0 | −12,0 | 1,5 | 1,8 | 3,0 | 1,0 | 1,0 | −10,0 | −4,1 | −8,0 | −12,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 8 | 10 | 13 | 47 | 78 | 137 | 144 | 144 | 128 | 70 | 18 | 5 | 802 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 57 519 |
| 1995 | 65 855 |
| 2000 | 70 713 |
| 2005 | 72 505 |
| 2010 | 75 518 |
Története
A település neve három fő részből tevődik össze. A San Martín előtagot Tours-i Szent Márton tiszteletére kapta, a Texmelucan szó a navatl nyelvű Tetzmollocanból ered, aminek jelentése magyaltölgyek helye, a Labastida utótagot pedig a Nemzeti Gárda egy alhadnagyának, Albino Labastidának emlékére vette fel, akit 1861-ben az itteni főtéren gyilkoltak meg.
Texmelucan völgye már körülbelül i. e. 1600 óta lakott, ezt a környék több régészeti lelőhelye is bizonyítja. Az idők során többnyire a huejotzingói birodalom része volt, ám néha Tlaxcala is kiterjesztette idáig határait. A huejutzingóiak, a tlaxkaltékok és az aztékok több csatát is vívtak a közelben. A spanyolok megérkezésének idejére a mai város pontos helyén nem létezett település, csak fenyő- és magyaltölgyerdők, valamint mocsarak. Az indián falvak az Iztaccíhuatl oldalában épültek fel.
Bár Hernán Cortés már 1520-ban eljutott ide, a terület újbóli benépesülése csak 1540–1560 között kezdődött, amikor is spanyol parasztok települtek le, akik főként búzatermesztéssel foglalkoztak. San Martínt 1598-ban alapították, később felvette a San Martín Tlauzinteco nevet, és innentől kezdve ismert volt San Martín Tlauzinteco de los Españoles és San Martín de los Conchos néven is. A 17. század közepétől nevezik Texmelucannak. A város 1699-ben partido-székhellyé vált, 1861. augusztus 31-én pedig megkapta a ciudad rangot. Innentől kezdve viseli mai teljes nevét, a San Martín Texmelucan de Labastidát.
A település Szent Mária Magdolna-temploma 1615-ben épült, 1683-ban pedig a Szent Márton-templom készült el. 1746-ban kezdték el a Rózsafüzér-kápolna építését. 1821-ben, a mexikói függetlenségi háború utolsó évében Agustín de Iturbide és háromgaranciás hadserege átvonult San Martín Texmelucanon is. 1847-ben amerikai támadástól tartva megerősítették a várost, Antonio López de Santa Anna tábornok pedig ide érkezve szervezte újjá erőit. 1856-ban Ignacio Comonfort elnök is itt rendezte csapatait, melyek célja Puebla visszafoglalása volt. 1861-ben José Ordóñez és 400 embere támadta meg a várost, és meggyilkolta Albino Labastidát és Ignacio Nievát, a Nemzeti Gárda tagjait. 1862-ben ismét megerősítették a város védelmét, ezúttal a franciák ellen, ám két évvel később azok mégis elfoglalták San Martínt, és csak 1867-ben verte ki őket Porfirio Díaz egyik köztársasági serege.
A 19. század végén jelentős közlekedési fejlesztések történtek a térségben: 1882-ben nyílt meg a San Martínt Pueblával összekötő vasútvonal, 1893-ban a Mexikóváros–Puebla országút, és ugyanebben az évben összekapcsolták az óceánokat összekötő vasutakat. 1898-ban nyílt meg az első textilüzem és az első postahivatal, két évvel később pedig távíróvonal létesült. 1902-ben és 1903-ban bevezették az elektromos hálózatot, a telefont és az ivóvízrendszert. 1917-ben nyílt meg a ma Domingo Arenasról elnevezett községi piac, 1926-ban pedig a Mexikóváros–Puebla út új nyomvonala, amely kettéosztotta a várost. Az 1960-as évek végétől folyamatos az ipar (többek között a vegyipar) fejlődése a városban.[4]
Turizmus, látnivalók, kultúra
A város legfontosabb műemléke az 1615-ben alapított, egykori ferences kolostor. Szintén régi, 17. századi épület a barokk stílusú Szent Márton-templom. Múzeumai nincsenek. A helyi kézművesek legfontosabb termékei az agyagból égetett fazekak, régebben pedig faragott fabútorokat is készítettek. A település egyik fő ünnepe november 11., a védőszent, Szent Márton napja.[4]
Jegyzetek
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
- ↑ INEGI – San Martín Texmelucan község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)[halott link]
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – San Martín Texmelucan község (spanyol nyelven). [2014. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
