Sóvárad

Sóvárad (Sărățeni)

A református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Sóvárad
Rang	községközpont
Irányítószám	545504
SIRUTA-kód	114907
Népesség
Népesség	1625 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1326 (2011)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	411 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése

é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 25° 00′ 32″46.562333333333, 25.00891666666746.562333°N 25.008917°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 25° 00′ 32″46.562333333333, 25.00891666666746.562333°N 25.008917°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóvárad (románul Sărățeni) község Romániában, Maros megyében.

Fekvése

A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A terület gazdagon borítja erdő és legelő.

Története

1332-ben Varad néven említik először.

Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legnagyobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. 1910-ben 1946 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 1610 lakosából 1391 magyar, 202 cigány, 16 román és 1 német.

1968–2004 között a közeli Szovátához tartozott. 2004. április 10. óta önálló község.^[2]

Látnivalók

Református temploma 14. századi eredetű, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették.
Határa sósforrásokban rendkívül gazdag.
Erdélyi népi építészet parasztházai találhatók a faluban.
Székelykapuk
Sóváradi falumúzeum (2016)^[3]

Híres emberek

Váradi Mátyás, pap, orvos (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után)
Péterfi Albert, ref. lelkész, pedagógus (Sóvárad, 1800. június 14. – Bukarest, 1850. március 29.)
Péter Mihály Heinrich, biológus, az MTA külső tagja (Sóvárad, 1929. május 11. –)
Király László, költő, író, műfordító (Sóvárad 1943–)
Király Béla, költő, esszéista (Sóvárad, 1957. január 25. –)
Váradi Kis Pál Deák, XVI. századi írásos említésben szerepel a neve – Szentpáli Kornis Mihály , Báthori István fejedelemhez intézett panaszlevelében.

Testvérvárosai

Első testvérvárosként Sátoraljaújhely városa jelentkezett 2003-ban. A település a Zemplén egyik szellemi központja, a Tokaj-hegyaljai borvidék kereskedővárosa.

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
↑ https://kronika.ro/szines/falumuzeum-nyilt-sovaradon

Külső hivatkozások

Kis-Küküllő mente (magyar nyelven). Székelyföld Információs Portál. [2010. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
Bíró Béla: Sóvárad (magyar nyelven). zalamedia.hu. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/