Radics Viktória

Radics Viktória (Zombor, Jugoszlávia, Vajdaság, 1960. január 13. –) magyar költő, esszéíró, kritikus, műfordító. 1996 óta magyar állampolgár.

Kritikusként elsősorban a kortárs magyar irodalommal foglalkozik, fordítóként többnyire délszláv irodalmi műveket ültet át magyarra.

Életpályája

Szülővárosában, Zomborban végezte el a gimnáziumot, majd az Újvidéki Egyetem magyar tanszékének hallgatójaként folytatta tanulmányait és szerzett diplomát. Az Új Symposion című újvidéki magyar irodalmi és művészeti folyóirat állandó munkatársa volt. 1983-ban az erősen társadalomkritikus lap szerkesztőségét leváltották és szerzőit megfosztották a publikálási lehetőségtől. 1984-ben Radics Viktória átjött Magyarországra. Itteni tartózkodását egy szívességből megkötött névházassággal legalizálta, melyet később természetesen felbontott. Budapesten kezdetben takarításból, lektori jelentések írásából élt. 1987-ben házasságot kötött az irodalommal, szociológiával foglalkozó Fogarassy Miklóssal és bekerült az irodalmi életbe. A következő évben lányuk született, Fanny. „Abban az időben rendkívül fontos volt számunkra az aktív szellemi kapcsolat, a vitákkal tűzdelt, lobogó, politikus, irodalmi eszmecsere” – írta visszaemlékezésében. Később házasságuk megromlott, férje 2013-ban meghalt. Magánéletének alakulásába bepillantást enged Radics Viktória Végjegyzet a lábjegyzethez című, Kertész Imre hozzá írott leveleinek publikálásához csatolt rezignált hangú írása.^[1]

Irodalmi munkássága

Főmunkatársa volt az egykori Átváltozások című világirodalmi folyóiratnak (1993-tól) és a veszprémi Ex symposion folyóiratnak. Szabadfoglalkozású író, Magyarországon munkahelye nem volt. „Femme de lettres a becsületes szakmám.”^[2]

Szépíróként a rövidprózai műfajokban van otthon, tárcát, esszét, novellát ír. Ezek a munkái túlnyomó részt folyóiratokban olvashatók, több évtizedre visszamenőleg. 1979 óta a lapokban rendszeresen jelennek meg kritikái is. Kritikusként főként a kortárs magyar irodalommal és a délszláv irodalmak alkotóival, műveivel foglalkozik. Egy méltatója szerint „végtelenül érzékenyen és mélyen figyel megjelenésekre, kulturális jelenségekre, teljesítményekre, (…) tud és akar autonóm módon írni, publikálni.”^[3] Egy másik jellemzés szerint voltak már „bálványdöntögető írásai” is.^[4] Ritkábban színikritikákat is közöl, többek között a Revizor internetes kritikai portálon.^[5] Számos jelentős tanulmánya látott napvilágot folyóiratokban, például a Helikonban (a dokumentáris eljárásról a kortárs irodalomban),^[6] illetve könyvekben (pl. záró tanulmány Nádas Péter Párhuzamos olvasókönyvében, Jelenkor, 2012).

Fordítóként szépirodalmat, ritkábban szakirodalmat fordít, elsősorban szintén délszláv szerzőktől. A 2000-es és 2010-es években átlagosan évente látott napvilágot könyve fordítóként, és közben antológiákban, folyóiratokban is nagy számban jelentek meg műfordításai.^[7] Monográfiát írt Danilo Kiš szabadkai születésű íróról, melyet két nyelven adott közre Budapesten (2002), illetve Belgrádban (2005).

Válogatás írásaiból

• az Élet és Irodalomban,^[8]
• az Ex Symposionban,^[9]
• a Jelenkorban,^[10]
• a Tiszatájban (vagy tiszatajonline.hu-n),^[11]
• a Litera irodalmi portál 2flekken rovatában.^[12]

A Vajdasághoz és ottani írótársaihoz való hűségéről, ragaszkodásáról tanúskodik egyebek mellett esszéje a Ki vagy te, vajdasági magyar? című antológiában (Losoncz Márk szerk., Újvidék, 2017), valamint a Fenyvesi Ottó vajdasági írót méltató bensőséges írása.

A „fecskefészek” mi vagyunk, élő és halott vajdaságiak egy rakáson. (...) Mi, „délvidékiek”, magunkban hordozzuk a balkániságot, egyfajta brutalitást, nyerseséget, szabadságot – (…) és én ki is mondanám, nem panaszként, hanem mint egy „átlátszó és érthetetlen tényt”, hogy nem nagyon találtunk megértésre Magyarországon, és a „nemzetegyesítés” felemásra sikeredett.^[13]

Radics Viktória publikációinak jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában 2020. július 1-jén több mint 400 tételből állt.^[14]

Könyvei

Szerzőként

A Danilo Kišről írt monográfia életrajz és pályakép, mely kritikusi véleményeket, kortársi visszaemlékezéseket, interjúrészleteket is tartalmaz.

• Danilo Kiš: Pályarajz és breviárium Budapest, Kijárat Kiadó (2002)
• Danilo Kiš, život, delo i brevijar Beograd: LIR BG (2005)

A magyar nyelvű kötetről írt ismertetések

• Fekete J. József: Dulce et utile Forrás 35. évf. 2003/6. szám.^[15]
• Szerbhorváth György: Élet, irodalom – Az eltűnt apa nyomában Jelenkor 46. évf. 2003/2. szám.^[16]
• Orcsik Roland: Az olvasás kalandja – egy kiš interpretáció Műhely, 2005.

Fordítóként

Szépirodalom

• Mirko Kovač: Bevezetés a másik életbe (1989) – Szerb regény
• Borislav Pekić: Veszettség (ford. Radics Viktória, Bojtár B. Endre, 1995) – Szerb regény
• Egon Friedell: Kőfejtő (1998) – Német regény
• Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma (2000) Horvát memoár
• Mirko Kovač: Malvina Trifković életrajza (2002) – Szerb regény
• Nenad Veličković: Szarajevói capriccio (2002) – Szerb regény
• Vladimir Arsenijević: A hajófenéken (2003)
• Robert Perišić: Köpd le, aki rólunk kérdez (2004) – Horvát elbeszélés
• Nora Roberts: Nyáréjszakák (2005) Német regény
• Mihajlo Pantić: Ha ez szerelem: Válogatott novellák (2009) – Szerb elbeszélések
• Irena Vrkljan: Selyem, olló (2009) – Szerb regény
• Jasmin Imamović: Jegyezd le, kérlek (2010) – Horvát regény
• Daša Drndić: Leica formátum (2010) – Horvát regény
• Eva Ras: Vad bárányok avagy Apám szeretete és saját kettősségem nyomában (2010) – Szerb regény
• Daša Drndić: Sonnenschein: dokumentumregény (2010) – Horvát regény
• Šelja Šehabović: Nőnem többes szám (2012) – Bosnyák elbeszélés
• Dubravka Ugrešić: Banyatanya (2012) – Horvát regény
• Daša Drndić: Április Berlinben (2014) – Horvát dokumentumregény
• Ivana Sajko: Családom története dióhéjban: 1941-től 1991-ig, és tovább (2016) – Horvát regény
• Faruk Šehić: Az Una hullámai (2016) – Bosnyák regény
• Ivana Bodrožić: Hotel Zagorje (2019) – Horvát regény
• Luka Bekavac: Titkosírás (2019) – Horvát regény
• Ivo Andrić: Jelek az út mentén (2019) - Szerb prózagyűjtemény

Egyéb

• Milovan Đilas: Találkozások Sztálinnal (1989) Életrajz, Kommunista párt
• Ivan Lovrenović: A régi Bosznia (1995) Magyarország története
• Radomir Konstantinovič: A vidék filozófiája (2001) Filozófia
• Jovica Aćin: Sade apokalipszise : Vázlatok az isteni márkiról (1999) [Sade, Donatien Alphonse François de (1740-1814)] Irodalomtörténet

Díjak

• Zoltán Attila-díj, 1990
• A Holmi című folyóirat díja, 1992
• Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 1992
• Bazsalikom-díj (műfordítói díj), 1995
• A Holmi novellapályázatának díja, 1997
• Déry Tibor-díj, 2006
• József Attila-díj, 2009
• Bazsalikom-díj, 2017

Műfordítói, kultúraközvetítői és irodalmi tevékenységéért először 1995-ben kapott Bazsalikom-díjat. A 2017. évi második Bazsalikom-díjjal 21. századi tevékenységét részesítették elismerésben.^[17]

Jegyzetek

Források

• Radics Viktória (szepiroktarsasaga.hu, hozzáférés: 2020-07-12)
• Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu, hozzáférés: 2020-07-14)