Petřín

Petřín

Petřín-hegy

Magasság	327 m
Hely	Prága, Cseh Köztársaság
Hegység	Pražská plošina
Relatív magasság	4,0 m
Elhelyezkedése
Petřín Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 01″, k. h. 14° 23′ 43″50.083611111111, 14.39527777777850.083611°N 14.395278°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 01″, k. h. 14° 23′ 43″50.083611111111, 14.39527777777850.083611°N 14.395278°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Petřín témájú médiaállományokat.

Petřín-hegy (németül Laurenziberg) egy 327 méter magas domb Prága központjában, a Moldva bal partján. A csaknem teljesen parkosított hegy a prágai lakosok kedvelt pihenőhelye. A domb kőzetei — homokkő és mészkő — időtlen idők óta a alapvető prágai építőanyagok.

Történelme

Az évszázadok során számos neve volt: Petřín, Hora, Kopec, Szent Lőrinc hegy (innen ered a német Laurenziberg elnevezés). A jelenlegi elnevezés először Kosmas krónikás leírásaiban tűnik fel, aki egy sziklás (latinul petra) helyként írja le a hegyet.^[1]

Már a korai középkorban is kultikus helynek számított. A legenda szerint a Petřín tetején már a pogány szlávok is szakrális szertartásokat tartottak és szent tüzeket gyújtottak, és ezen a helyen jövendölte meg Libuše hercegnő Prága felvirágzását.^[2]

A korabeli források által először 1135-ben említett Szent Lőrinc-kápolnát II. Ulászló herceg (később cseh király) építtette Prágai Szent Adalbert püspök kérésére. Az eredetileg román stílusú kápolna alapjain épült fel a 18. században a jelenlegi, barokk stílusú Szent Lőrinc-katedrális.^[2] Szintén II. Ulászló alapította a premontrei rend strahovi kolostorát 1143-ban. Az épületegyüttes a Szűz Mária mennybemenetele bazilikát veszi körül. Az eredetileg háromhajós, román stílusú bazilikát később gótikus, majd barokk stílusban építették át.

IV. Károly német-római császár és cseh király uralkodása alatt, 1360 és 1362 között épült meg a Petřínen az ún. Éhségfal. A Prága Malá Strana és Hradčany városrészeinek védelmére épült erődítmény nevét a korabeli források szerint arról kapta, hogy a fal építésével IV. Károly munkát és megélhetést nyújtott Prága lakosságának az 1361-es nagy éhínség idején.

A Petřín az 1891-ben megrendezett Jubileumi Kiállítás egyik kiemelt fejlesztési területe volt. Ekkor épült meg – többek között – a Petřín tetején a 63,5 méter magas Petříni kilátótorony (a párizsi Eiffel-torony alapján), a Tükörlabirintus, és ebben az évben adták át a forgalomnak a hegycsúcsot a Kisoldallal összekötő siklóvasutat.

A hegytetőn épült fel 1928-ban a Štefánik csillagvizsgáló, amely jelenleg a csillagászatot és a rokon természettudományokat népszerűsítő kiállításokkal és előadásokkal várja a látogatókat.^[3]

A Petřín napjainkban számos látnivalójával, parkjával és a történelmi Prágára nyújtott remek panorámájával mind a helybéliek, mind a turisták kedvelt kiránduló- és pihenőhelye.

Főbb látnivalók a Petřínen

strahovi kolostor (Strahovský klášter)
Petříni kilátó (Petřínská rozhledna)
Štefánik csillagvizsgáló (Štefánikova hvězdárna)
Éhségfal (Hladová zeď)
Petřín siklóvasút (Lanová dráha na Petřín)
Tükörlabirintus (Zrcadlové bludiště na Petříně)
Szent Mihály arkangyal templom — a bojkó stílusban épült fatemplom eredetileg a 17. század második felében épült a kárpátaljai Nagylucskán. 1929-ben szétszerelve Prágába szállították; ekkor nyerte el jelenlegi helyét.
A kommunizmus áldozatainak emlékműve (Pomník obětem komunismu)
Nagy Strahov stadion (Velký strahovský stadion)

A domb lábánál épült kegyes nővérek (Sorores Misericordiae Congregationis S. Caroli Borromei) Borromei Károly kolostora. A kolostort Paul Ignaz Bayer és Kilian Ignaz Dientzenhofer építette, a stukkó díszeket Michael Ignaz Palliari készítette. 1859-ben ide helyezték át Jan Brokoff 1695-ben faragott Pietà szobrát a Károly hídról.

Ugyancsak a domb lábánál, a Kisoldalhoz tartozó Petříni kertekben áll a Szent Lőrinc-katedrális (Kostel sv. Vavřince na Petříně).

Galéria

Petříni siklóvasút
Petříni kilátó (Petřínská rozhledna)
Éhségfal (Hladová zeď)
A strahovi kolostor (Strahovský klášter) kapuja
A strahovi kolostor parkja
Szent Mihály arkangyal templom

Jegyzetek

↑ Kosmas: Kosmova kronika česká. 7. vyd. Praha, Litomyšl: Paseka, 2005. ISBN 80-7185-515-4. str. 31.
↑ ^a ^b Prague Wiki - Cathedral of Saint Lawrence. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)
↑ Štefánik csillagvizsgáló hivatalos oldala (www.observatory.cz)