Paolo Boselli

Paolo Boselli
Az Olasz Királyság 22. miniszterelnöke
Hivatali idő
1916. június 18. – 1917. október 29.
ElődAntonio Salandra
UtódVittorio Emanuele Orlando

Született1838. június 8.
Savona  Szárd Királyság
Elhunyt1932. március 10. (93 évesen)
Róma  Olasz Királyság
SírhelyMonumental Cemetery of Turin
Párt
  • Historical Right
  • Olasz Liberális Párt

Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Paolo Boselli témájú médiaállományokat.

Paolo Boselli Hallgat hallgat (Savona, 1838. június 8. – Róma, 1932. március 10.) olasz államfő, az Olasz Királyság huszonkettedik miniszterelnöke volt, az első világháború során a második. Vezetése alatt üzent hadat az olasz kormány a Német Birodalomnak.

Élete

Paolo Boselli 1838. június 8-án született Savonában, a Szárd–Piemonti Királyságban. A pénzügyi tudományok első professzora lett a Római Egyetemen és 1870-től 1921-ig parlamenti jobbközép képviselőjeként tevékenykedett, majd 1921-ben szenátorrá választották. 1888-ban Francesco Crispi kormányának művelődésügyi minisztere lett. 1889-ben Luigi Pelloux miniszterelnöksége idején pénzügyminiszterré választották és újjászervezte az olasz nemzeti bankot (Banca d'Italia). 1906-ban Sidney Sonnino kormányában pedig ismét miniszteri tárcát kapott.

1915-ben támogatta az Osztrák–Magyar Monarchia elleni olasz hadba lépést és ennek érdekében beszédet is mondott, amelyben azt a törvénytervezetet támogatta, amely teljes hatalmat adott volna Antonio Salandra miniszterelnök számára. 1916 májusában és júniusában a katonai nehézségek következtében Salandra lemondásra kényszerült. Helyére Bosellit választották, aki koalíciós kormányt alakított.[1]

1916. augusztus 28-án, az Osztrák–Magyar Monarchia által megszállt területek visszafoglalása után, kormánya hadat üzent a Német Birodalomnak. 1917. október 29-én, az olasz szempontból katasztrofális caporettói áttörés következtében Boselli is lemondásra kényszerült.

1922-ben, Benito Mussolini hatalomra kerülése után az új, fasiszta rendszert támogatta. 1929 márciusában a kormányt képviselve felszólalt a szenátusban az olasz állam és a Vatikán között megkötendő lateráni egyezmény érdekében. Emellett az Olasz Történeti Intézet elnökévé választották és részt vett a római Risorgimento Múzeum megalapításában. 1932. március 10-én hunyt el Rómában.[1][2]

Jegyzetek

  1. a b Encyclopedia Britannica: Paolo Boselli (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. február 25.)
  2. Storia.camera.it: Paolo Boselli (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

Források

  • Encyclopedia Britannica: Paolo Boselli(angolul)
  • Storia.camera.it: Paolo Boselli(olaszul)


Elődje:
Antonio Salandra
Az Olasz Királyság miniszterelnöke
19161917
Az Olasz Királyság zászlaja
Utódja:
Vittorio Orlando
Sablon:Az első világháború olasz politikusai
  • m
  • v
  • sz
Olasz politikusok az első világháború kezdetétől a Párizs környéki békeszerződésekig
Miniszterelnökök
Antonio Salandra (1914–16) · Paolo Boselli (1916–17) · Vittorio Orlando (1917–19) · Francesco Saverio Nitti (1919–20) · Giovanni Giolitti (1920–21)
Belügyminiszterek
Antonio Salandra (1914–16) · Vittorio Orlando (1916–19) · Francesco Saverio Nitti (1919–20) · Giovanni Giolitti (1920–21)
Külügyminiszterek
Antonino Paternò-Castello (1910–14) · Antonio Salandra (1914) · Sidney Sonnino (1914–19) · Tommaso Tittoni (1919) · Vittorio Scialoja (1919–20) · Carlo Sforza (1920–21)
Hadügyminiszterek
Domenico Grandi (1914) · Vittorio Italico Zupelli (1914–16) · Paolo Morrone (1916–17) · Gaetano Giardino (1917) · Vittorio Alfieri (1917–18) · Vittorio Italico Zupelli (1918–19) · Enrico Caviglia (1919) · Giovanni Sechi (1919) · Alberico Albricci (1919–20) · Ivanoe Bonomi (1920) · Giulio Rodinò (1920) · Ivanoe Bonomi (1920–21)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJrGrD9YxRj9dhbCf7cdcP
  • VIAF: 5070373
  • LCCN: n90666101
  • ISNI: 0000 0000 8338 9744
  • GND: 119517906
  • SUDOC: 035205067
  • BNF: cb13174116t
  • ICCU: RAVV065039
  • Első világháború Az első világháború portálja
  • Olaszország Olaszország-portál