Nyugdíjkorhatár

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A nyugdíjkorhatár megmutatja, hogy az öregségi nyugdíjra hány éves korától jogosult egy illető. Az öregségi nyugdíjkorhatár mértékét Magyarországon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (röviden: Tny.)[1] 18. § (1) bekezdése állapítja meg.[2]

Története

Az öregségi nyugdíj bevezetése Bismarck Németországában kezdődött a 19. század vége felé.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nyugdíjkorhatár Magyarországon

A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

Nyugdíjkorhatár táblázat
Születési idő Öregségi nyugdíjkorhatár Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése
1952. január 1-je előtt született személyek 62 életév 2014. január 1-je előtt
1952-ben született személyek 62,5 életév[3] 2014. július 3. és 2015. július 2. között
1953-ban született személyek 63 életév 2016. január 1. és 2016. december 31. között
1954-ben született személyek 63,5 életév[3] 2017. július 3. és 2018. július 2. között
1955-ben született személyek 64 életév 2019. január 1. és 2019. december 31. között
1956-ban született személyek 64,5 életév[3] 2020. július 3. és 2021. július 2. között
1957-ben vagy utána született személyek 65 életév 2021. december 31. után

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj.[4] 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

2011 óta 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt (a köznyelv ezt „Nők 40”-nek nevezi). A szolgálati időbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani. Becslések szerint az évtized végéig e kedvezmény miatt mintegy 200 ezer magyar nő vonult idő előtt (vagyis a normál nyugdíjkorhatárnál korábban) nyugdíjba.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  2. ↑ 2011. évi CLXVII. törvény 1. § f) pontja
  3. ↑ a b c A fél év számítása pontosan: a teljes év betöltését követő 183. nap.
  4. ↑ 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
  5. ↑ nyugdijbiztositas.com

Források

  • 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugdíjellátásról
  • 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
  • 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről