Nyárfa

Nyárfa
A Populus tremula levelei
A Populus tremula levelei
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Fűzfafélék (Salicaceae)
Nemzetség: Populus
L.
Szekciók

A szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyárfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárfa témájú médiaállományokat és Nyárfa témájú kategóriát.

Az olasz nyárfa „szöszöl” április végén
Populus nigra ősszel

A nyárfa (Populus) a Malpighiales rendjének és a fűzfafélék (Salicaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 99 fajjal és hibriddel.

A magyarországi „tiszta” és keverék nyárfafajok első monográfiáját Gombocz Endre állította össze 1908-ban, A Populus-nem monográfiája címen. A munka bővített kiadását húsz évvel később ugyanő adta közre.

Származása, elterjedése

A nemzetségbe főképp a föld északi féltekéjén honos (holarktikus) fák tartoznak.

Megjelenése, felépítése

15–50 méteresre is megnő, törzsének átmérője elérheti a 2,5 métert. A fiatal fák kérge sima, színe a fehértől zöldesig vagy sötétszürkéig bármilyen lehet. Néhány faj kérge öregkorára mélyen barázdálódik.

A levelek mérete még az egyes fákon is nagyon eltérő lehet: a kis levelek főként az oldalágakon, a nagyobbak az erősebb ágakon nőnek. Sok faj levelei ősszel sárgára vagy világos arany árnyalatúvá színeződnek. A levelek rombusz alakúak, a szélük karéjos vagy fogas, a nyelük hosszú.

Virágai a sallangos murvalevelek hónaljában ülnek, laza barkavirágzatban.

Életmódja, élőhelye

Lombhullató. Gyorsan nő. A szikesedő homoktalajok és a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae) jellemző fája. Virágait a szél porozza be.

Felhasználása

Fája nem túl jó minőségű puhafa, amiből használati eszközöket, dobozokat, gyufát, papírt készítenek. Egyes nyárfafajokat homokos-szikes területeken erdőtelepítésre használnak talaj-előkészítőnek.

Osztályozása

Mezei nyárfacsoport
Bővebben: Nyárfafajok listája

A Populus nemzetséget hagyományosan hat szekcióra osztjuk a levelek és virágok jellemzői alapján.[1] Az alábbi osztályozás ezt a felosztást követi. Az újabb genetikai vizsgálatok e felosztás helyességét nagyban alátámasztották. Kimutatták egyúttal azt is, hogy a fajok kapcsolatai valamelyest még összetettebbek, az egyes csoportok hibridizálódása és introgressziója miatt a nemzetség evolúciója hálózatos. Egyes fajok (lásd alább) nukleáris (apai úton öröklődő) DNS-ének és kloroplasztisz (anyai úton öröklődő) DNS-ének különbözősége tisztán e fajok hibrid eredetére utal.[2] A nemzetségben a hibridizálódás jelenleg is gyakori; az egyes szekciókban sok hibrid faj ismert.

  • Populus: Populus szekció – fehér nyárak. Sarkköri hűvös hőmérsékleteken és délebbre.
  • Populus: Aegiros szekció[3] – fekete nyárak. Észak-Amerika, Európa, Nyugat-Ázsia
    • Populus deltoides – Folyóparti nyár. Észak-Amerika keleti része.
    • Populus fremontii – Arizonai nyár. Észak-Amerika nyugati része.
    • Populus nigra – Fekete nyár. Európa. A nukleáris DNS-e alapján tartozik ide; a kloroplasztisz DNS-e a Populus szekcióba helyezi.
      • Populus × canadensis (P. nigra × P. deltoides)Kanadai nyár (hibrid fekete nyár)
A Populus lasiocarpa levelei
  • Populus: Tacamahaca szekció – balzsamos nyárak (balsam poplars). Észak-Amerika, Ázsia; hideg éghajlat
    • Populus angustifolia – Keskeny levelű nyár. Észak-Amerika középső része.
    • Populus balsamifera – Balzsamos nyár. Észak-Amerika északi része.ú
    • Populus cathayana – (Északkelet-Ázsia)
    • Populus koreana J.Rehnder – Koreai nyár (Északkelet-Ázsia)
    • Populus laurifolia – Babérlevelű nyár. Közép-Ázsia.
    • Populus simonii – Simon-nyár. Északkelet-Ázsia;
      • kínai jegenyenyár (Populus simonii ‘Fastigiata’).
    • Populus szechuanica Északkelet-Ázsia. A nukleáris DNS-e alapján tartozik ide; a kloroplasztisz DNS-e az Aegiros szekcióba helyezi.
    • Populus trichocarpa – Szőrös termésű nyár. Észak-Amerika nyugati része.
    • Populus yunnanensis Jünnani nyár (Kelet-Ázsia)
  • Populus: Leucoides szekció – széles levelű nyárak (necklace poplars, bigleaf poplars). Észak-Amerika keleti része, Kelet-Ázsia; meleg éghajlat
    • Populus heterophylla – Mocsári gyapotfa. Észak-Amerika délkeleti része.
    • Populus lasiocarpa – Kínai széles levelű nyár. Kelet-Ázsia.
    • Populus wilsonii – Wilson-nyár. Kelet-Ázsia.
  • Populus: Turanga szekció – szubtrópusi nyárak. Délnyugat-Ázsia, Kelet-Afrika; szubtrópusi éghajlattól trópusiig.
    • Populus euphratica – Eufrátesz-nyár. Délnyugat-Ázsia.
    • Populus ilicifolia – Tana-nyár. Kelet-Afrika.
  • Populus: Abaso szekció – mexikói nyárak. Mexikó; szubtrópusitól trópusiig
    • Populus guzmanantlensis Mexikó.
    • Populus mexicana – Mexikói nyár. Mexikó.

A Science magazin 2006 szeptemberi számában jelentették be, hogy a szőrös termésű nyár (Populus trichocarpa) az első olyan fa, amelynek a teljes DNS-szekvenciáját felderítették.[4]

Kultiváció és használat

Jegenyenyár (a nyárfa kultúrnövény-változata) Magyarországon

A nyárfa a művészetben

A nagy francia impresszionista festő, Claude Monet híres festmény-sorozatot készített nyárfákról.

Jegyzetek

  1. Eckenwalder, J. E. (1977). North American cottonwoods (Populus, Salicaceae) of sections Abaso and Aigeiros. J. Arnold Arbor. 58: 193-208.
  2. Hamzeh, M., & Dayanandan, S. (2004). Phylogeny of Populus (Salicaceae) based on nucleotide sequences of chloroplast TRNT-TRNF region and nuclear rDNA. Amer. J. Bot. 91: 1398-1408.
  3. Megjegyzés: a helyesírása nem egyértelmű, néhány forrás Aegiros, mások Aigeiros formában hivatkoznak rá
  4. Joint Genome Institute: Populus trichocarpa Archiválva 2008. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

  • Klád: Euasterid I
  • www.liberherbarum.com
  • Populus L. The Plant List
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Nemzetközi katalógusok
  • GND: 4173223-6
  • NKCS: ph126693
  • KKT: 00569128
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap