Nouakchott

Nouakchott (نواكشوط)
Nouakchott a levegőből
Közigazgatás
Ország	Mauritánia
Polgármester	Fatimatou Abdel Malick
Testvérvárosok	Lista Madrid Lancsou Ammán (1999–) Tucson Bamako Regional Council of Île-de-France
Népesség
Teljes népesség	1 077 169 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	7,0 m
Terület	1000 km²
Időzóna	UTC±00:00
Elhelyezkedése
é. sz. 18° 05′ 09″, ny. h. 15° 58′ 43″18.08581, -15.978518.085810°N 15.978500°WKoordináták: é. sz. 18° 05′ 09″, ny. h. 15° 58′ 43″18.08581, -15.978518.085810°N 15.978500°W
[ https://crn.mr/fr/ https://crn.mr/index.php Nouakchott weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nouakchott témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nouakchott (Nuwakshut/Nuáksut, arabul: نواكشوط vagy انواكشوط) Mauritánia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Lakossága 1 315 000 fő. A városnak kikötője és nemzetközi repülőtere is van.

Földrajz

Az Atlanti-óceán partvidékén, agyagos, itt-ott homokdombokkal tarkított síkságon fekszik, Dakartól 400 km-re északra.

Éghajlat

A forró éghajlatú Nouakchott hőmérsékletét a tőle 3 kilométerre levő óceán nemigen mérsékli, évi középhőmérséklete 26 °C. Az átlagos évi 150 milliméter csapadék nagyon kevés és bizonytalan. A hőség július és október hónapokban a legnagyobb, és az eső is ekkor érkezik záporok formájában, de előfordul, hogy évekig nincs eső.

A téli hónapokban a középhőmérséklet 20-24 °C, a nappalok és az éjszakák között néha 20-30 °C-os eltérések vannak. A várost a Szahara felől jövő homokviharok is gyakran sújtják. Erre utal a nevében szereplő mór nyelvű Nuáksút (Szeles hely) elnevezés is.

Történelem

Nouakchott francia alapítású. 1905-ben a Mauritánia belsejébe tartó gyarmatosítók létesítettek itt megerősített helyőrséget.

1958-ig egy kis halászfalu volt, majd 1959-ben a független Mauritánia fővárosa lett. A függetlenné válás után a főváros gyors fejlődésnek indult. 1983-ban már 155 ezren éltek a fővárosban, mely ezzel elérte növekedésének határát, mivel további fejlődésének, növekedésének gátja a vízhiány.

A város lakosságának négyötöde az arab berber keveredésből származó arab nyelvű mór. Rajtuk kívül szudáni népcsoportok; bambarák, szoninkék, tulbék és franciák élnek itt.

A főváros az ország lakosságának csaknem egytizedét tömöríti magába. Jellegére nézve hivatalnokváros.

Gazdasága

Fejlődő kikötőforgalma van. A partok előtt elhaladó Kanári-hidegáram kedvez az itteni halászatnak. A főváros néhány üzeme a helyben fogott halzsákmányt dolgozza fel.

Az ország legjelentősebb ásványkincse a vasérc.

A vasérckivitelt szolgáló egyetlen vasútvonala a várostól messze északra halad, a Zouérat közelében bányászott vasércet szállítja Nouádhibou kikötőjébe, nem érinti a fővárost, amely így a meglehetősen rossz állapotú közutakon tud kapcsolatot tartani a belső területekkel.

Repülőtere nemzetközi járatok fogadására is alkalmas, a várostól északi irányban, kb. 30 km-re található. Korábbi repülőtere a város központjában helyezkedik el, de ez használaton kívül van.

Az épületek zöme földszintes, a föléjük magasodó néhány mecset tovább őrzi a város egykori erődítés jellegét.

Nevezetességek

• Nemzeti múzeum (Musée National)
• Nagymecset (Mosquée Saudique) – a város központjában található
• Péntek mecset (Friday Mosque) – fehér felülete különlegessé teszi
• Parlament
• Halpiac és halászkikötő (Port de Pêche) – a tengerpart közelében. Leglátványosabb délután 4 és 6 között, amikor a halászhajók visszatérnek a kikötőbe.
• Stadion

A mecsetek ima idején turisták számára nem látogathatók.

Testvértelepülések

• Madrid, Spanyolország (1986)^[2]
• Ammán, Jordánia (1999)^[3]
• Lancsou, Kína (2000)^[4]

Jegyzetek

Források

• Világ fővárosai (1968)

További információk