Noether-gyűrű

A matematikában, azon belül a gyűrűelméletben a Noether-gyűrű olyan gyűrű, amiben az ideálokra teljesül a maximumfeltétel, azaz ideálok bármely

I 1 I 2 I k I k + 1 {\displaystyle I_{1}\subseteq I_{2}\ldots \subseteq I_{k}\subseteq I_{k+1}\subseteq \ldots }

felszálló lánca stabilizálódik, vagyis létezik olyan n {\displaystyle n} , hogy

I n = I n + 1 = {\displaystyle I_{n}=I_{n+1}=\ldots } .

Ha a maximumfeltétel csak bal- illetve jobbideálokra igaz, akkor bal- illetve jobb-Noether-gyűrűről beszélünk. A fogalom Emmy Noetherről van elnevezve. Általánosítása a Noether-modulus: egy gyűrű akkor és csak akkor Noether-gyűrű, ha önmaga feletti modulusként Noether-modulus.

Ekvivalens definíciók

A következő definíciók a Noether-tulajdonsággal ekvivalensek:

  • Az ideálokra teljesül a maximumfeltétel.
  • Ideálok egy tetszőleges halmazában van maximális elem.
  • Minden ideál végesen generált.

A feltételek megfelelően átfogalmazhatók bal- illetve jobbideálokra, így a bal- illetve jobb-Noether-tulajdonsággal ekvivalens feltételeket adva.

Cohen egy eredménye szerint kommutatív gyűrűkben ezekkel ekvivalens az a látszólag gyengébb kritérium, hogy minden prímideál végesen generált.

Tulajdonságok

  • Ha R {\displaystyle R} Noether-gyűrű, akkor Hilbert bázistétele szerint R [ X ] {\displaystyle R[X]} is az. Indukcióval adódik, hogy R [ X 1 , , X n ] {\displaystyle R[X_{1},\ldots ,X_{n}]} is Noether.
  • Ha R {\displaystyle R} Noether-gyűrű, akkor R [ [ X ] ] {\displaystyle R[[X]]} is az.
  • Ha R {\displaystyle R} Noether és I R {\displaystyle I\subseteq R} kétoldali ideál, akkor az R / I {\displaystyle R/I} faktorgyűrű is Noether. Ekvivalens megfogalmazás: Noether-gyűrű homomorf képe Noether.
  • Kommutatív Noether-gyűrű felett végesen generált kommutatív algebra is Noether.
  • Egy R {\displaystyle R} gyűrű bal-Noether, ha bármely végesen generált R {\displaystyle R} -balmodulus Noether-modulus. (Ugyanúgy jobb-Noether-gyűrűre jobbmodulusokkal.)
  • Kommutatív Noether-gyűrű lokalizáltja Noether-gyűrű.
  • Az Akizuki–Hopkins-tétel szerint minden (bal-)Artin-gyűrű (bal-)Noether-gyűrű. Továbbá egy bal-Artin-gyűrű akkor és csak akkor jobb-Noether, ha jobb-Artin. (Ugyanígy bal és jobb felcserélésével.)

Példák, ellenpéldák

  • Minden test Noether: csak két ideálja van, ( 0 ) {\displaystyle (0)} és önmaga, így a maximumfeltétel triviálisan teljesül.
  • Minden főideálgyűrű, például a racionális egészek Noether, mert minden ideált egyetlen (és így véges sok) elem generálja.
  • Minden Dedekind-gyűrű Noether, mert minden ideál generálható legfeljebb két (és így véges sok) elemmel.
  • Test vagy Z {\displaystyle \mathbb {Z} } felett véges sok változójú polinomgyűrű Noether.

Ahhoz, hogy egy gyűrű ne legyen Noether-tulajdonságú, bizonyos értelemben „nagy” kell legyen. A következő gyűrűk nem Noether-gyűrűk:

  • Végtelen sok változójú polinomgyűrű:
( X 1 ) ( X 1 , X 2 ) ( X 1 , X 2 , , X k ) {\displaystyle (X_{1})\subsetneq \left(X_{1},X_{2}\right)\subsetneq \ldots \subsetneq \left(X_{1},X_{2},\ldots ,X_{k}\right)\subsetneq \ldots }
megsérti a maximumfeltételt.
( 2 ) ( 2 1 / 2 ) ( 2 1 / 4 ) ( 2 1 / 2 k ) {\displaystyle (2)\subsetneq \left(2^{1/2}\right)\subsetneq \left(2^{1/4}\right)\ldots \subsetneq \left(2^{1/2^{k}}\right)\subsetneq \ldots }
megsérti a maximumfeltételt.
  • Az R R {\displaystyle \mathbb {R} \to \mathbb {R} } folytonos függvények C ( R , R ) {\displaystyle C(\mathbb {R} ,\mathbb {R} )} gyűrűje: ha minden n N {\displaystyle n\in \mathbb {N} } -re
I n = { f C ( R , R ) x n : f ( x ) = 0 } {\displaystyle I_{n}=\{f\in C(\mathbb {R} ,\mathbb {R} )\mid \forall x\geq n:\,f(x)=0\}} ,
akkor az
I 1 I 2 I k {\displaystyle I_{1}\subsetneq I_{2}\subsetneq \ldots I_{k}\subsetneq \ldots }
lánc megsérti a maximumfeltételt.

Érdemes kiemelni, hogy egy nem-Noether-gyűrű lehet részgyűrűje egy Noether-gyűrűnek. Például az algebrai egészek gyűrűje részgyűrű a komplex számok testében.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Noetherian ring című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.