Nagyvásártelep

Nagyvásártelep
Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep
A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
TelepülésBudapest
CímBudapest IX. kerülete, Hídépítő utca
Építési adatok
Építés éve1930–1932
Bezárás1990-es évek
Lebontás éve1990-es évek (a nagy csarnok és a nagy irodaház kivételével)
Lebontás okafelszámolták a létesítményt
Építési stílusmodernizmus
TervezőMünnich Aladár
Hasznosítása
Felhasználási területnagybani piac
Elhelyezkedése
Nagyvásártelep (Budapest)
Nagyvásártelep
Nagyvásártelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944444444, 19.07777777777847.461944°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944444444, 19.07777777777847.461944°N 19.077778°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvásártelep témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nagyvásártelep, pontos alapításkori nevén Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep[1] egy mára már megszűnt, és jelentős részében el is bontott budapesti ipari-kereskedelmi létesítmény.

Története

A Nagyvásártelep az 1930-as évek elején létesült a főváros élelmiszer-ellátásának megoldására, mivel a Központi Vásárcsarnok már nem volt képes ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Az új létesítmény az Összekötő vasúti híd (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) pesti végének déli oldalánál, a IX. kerületi Hídépítő utca és Helyi kikötő utca közti telkekre épült. Részei voltak:

  • hatalmas, tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méter belmagasságú, modern stílusú vásárcsarnok, amelyben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozhatott. Épült 1930 és 1932 között Münnich Aladár tervei szerint.
  • irodaház
  • 20 vágányos rakodóhely (egyidőben akár 210 tehervagon rakodására volt alkalmas)
  • vasúti kapcsolat a környező (elsősorban déli) vonalak felé (Soroksári út rendezőpályaudvar)
  • két kikötő a Ráckevei-Duna ágon (1918–1925 között épült és 1927–1984 között üzemelt.[2][3])

A létesítmény a rendszerváltás után elvesztette eredeti funkcióját, és meg is szűnt. Létesítményeit a nagy csarnok és a mellé épült irodaház kivételével elbontották. Ez utóbbiak 2004 óta műemléki védettséget élveznek. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt. A terület jelenleg elhanyagoltan áll, a Duna City területfejlesztési tervek foglalkoznak a jövőjével.

A Nagyvásártelep az 1940-es években (a háttérben a nagy csarnoképület)

Jegyzetek

  1. [1]
  2. Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  3. Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás – A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)

Források

  • https://welovebudapest.com/cikk/2015/2/25/romosan-is-impozans-a-nagyvasartelep-ket-megmaradt-epulete
  • http://budapestcity.org/03-muemlekek/09/Nagyvasartelep/index-hu.htm Archiválva 2019. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • https://24.hu/kultura/2018/02/18/a-duna-mellett-bomlik-csendben-a-fovaros-elelmiszerellatasanak-egykori-kozpontja/
  • http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11207
  • https://www.origo.hu/foto/20150716-elhagyott-epuletek-budapesten.html
  • https://mult-kor.hu/20091215_magyarorszag_legnagyobb_fedett_tere_a_nagyvasartelep
  • http://sportime.hu/rendezveny/a-nagyvilag-elott-mutatkozik-be-a-hosszu-evekig-elfeledett-nagyvasartelep-10601 Archiválva 2020. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • https://www.kozterkep.hu/175

Kapcsolódó szócikkek