Memo Morales

Spanyol személynév: az első, apai családnév: Morales, a második, anyai családnév: Portillo.
Memo Morales
SzületettGuillermo Enrique Morales Portillo
1937. április 6.[1]
Maracaibo
Elhunyt2017. január 1. (79 évesen)[2]
Caracas
ÁlneveMemo Morales
Állampolgárságavenezuelai
Foglalkozásaénekes
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Memo Morales témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Memo Morales, Guillermo Enrique Morales Portillo (Maracaibo, 1937. április 6. – Caracas, 2017. január 1.) venezuelai énekes.

Élete

Morales zenészcsaládba született, így már gyermekként rádiós énekversenyeken vett részt. 1945-ben Caracasban részt vett a "Proarte infantil" versenyen, ahol a "Princesita rubia" előadásával első díjat nyert.[3]

1953-ban kezdte zenei pályafutását, mint a Garrido y sus Solistas zenekar énekese. 1954-ben költözött Caracasba és ekkor kezdett Juanito Artetával és zenekarával dolgozni. 1958-ban Carlos Torres zenekarának az énekese lett. 1959-60-ban a Larraín zenekar, 1961 és 1964 között a Pedroza y sus Caciques és a Hermanos Salani zenekarok tagja volt. 1964-ben csatlakozott a Billo's Caracas Boys zenekarhoz[4] akikkel olyan neves előadókkal dolgozott együtt mint Cheo García (El Guarachero de América) és José Luis Rodríguez (El Puma). Többek között a "Ni Se Compra, Ni Se Vende" és a "Viva España" dalokkal népszerűsítették a pasodoble-t. További slágerei voltak ebben az időszakban a "Se Necesitan Dos", a "Rumores", a "Parece Mentira", az "El Tunante", a "Dámele Betún", a "Juanita Bonita", a "Qué Tienes Tú", az "Eva", és a "La Rubia y la Trigueña".

1976-ban sikeres koncertsorozatot tartott az Egyesült Államokban. Fellépett New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és Miamiban. 1981-ben Luisín Landaezzel megalakította a La Nuestra együttest. Később ismét csatlakozott hozzájuk Cheo García és 1984-től La Gran Orquesta de Cheo y Memo néven zenéltek. García 1994-ben bekövetkezett halála után a zenekar feloszlott.

2016. december 31-én szilveszterekor a caracasi katonai kórházban adott koncertet majd éjfél után a Hermandad Gallegában újévi koncert közben szívrohamot kapott és kórházba szállítás közben elhunyt.

Jegyzetek

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. Falleció Memo Morales durante un concierto de fin de año
  3. Memo Morales, una voz que trasciende generaciones. globovision.com , 2015. március 6. [2017. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  4. Memo Morales y Estelita del Llano rendirán homenaje a Billo Frómeta. Contrapunto.com , 2015. november 9. [2018. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 27.)

Források

  • Barranquilla es Salsa - Memo Morales - El Gitano Maracucho
  • Memo Morales diszkográfiája a Discogs oldalon
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 6450147872014775170002
  • BNF: cb17077789s
  • MusicBrainz: 0e0db6fc-0632-4f71-967a-fd09c71bd479
  • könnyűzene Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap