Márianosztrai Fegyház és Börtön : Története, Irodalom, Külső hivatkozások Wikipédia, a szabad enciklopédia

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Alapítás éve	1858
Ország	Magyarország
Hely	Márianosztra, Pálosok tere 1., 2629
Elhelyezkedése
Márianosztrai Fegyház és Börtön Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 07″, k. h. 18° 52′ 11″47.8685, 18.869747.868500°N 18.869700°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 07″, k. h. 18° 52′ 11″47.8685, 18.869747.868500°N 18.869700°E

A Márianosztrai Fegyház és Börtön weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márianosztrai Fegyház és Börtön témájú médiaállományokat.

A Márianosztrai Fegyház és Börtön egy büntetés-végrehajtási intézet a Pest vármegyei Márianosztra községben. Létesítményei a belterület északi szélén helyezkednek el, közúti elérését a falu főutcájának számító 12 108-as útból (Szobi út) kiágazó 12 109-es út (Kossuth Lajos utca, majd Miklós utca, Rákóczi utca, végül Nagy Lajos király tér) biztosítja.

Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

Története

Az intézet legrégebbi részének helyt adó pálos rendi kolostorépületet 1352-ben, I. Lajos király alatt emelték. Miután II. József király a rendet feloszlatta, az épület állami tulajdonba került.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően megnövekedett bűnözés miatt az osztrák kormányzat a régi kolostorépület átalakításával alakíttatott ki országos börtönt, női fogvatartottak számára. Az átépítésre 1857-ben került sor.
Alapító okirata szerint 1858-ban létesült. A büntetés-végrehajtási feladatokat a Szent Vince rendi apácák látták el. A nővérek bérbe kapták az intézet működtetését, és zárdaszerű fegyintézetet szerveztek meg.
Az első világháború alatt a kémkedés miatt elítéltek és a fiatalkorúak fogvatartására jelölték ki.
1939-től politikai elítélteket helyeztek el az intézetben.
1944 júniusában a magyar hatóságok közreműködésével 200 fő zsidó származásúnak minősülő fogvatartottat deportáltak német haláltáborokba.
A második világháború alatt az intézet a frontvonalba került. A harcok és az azt követő zavaros állapotok során az objektum és a hozzá tartozó gazdasági épületek súlyos sérülést szenvedtek.
A helyreállítást követően 1948-ban szigorított dologházat és fogházat rendeztek be az épületekben.
1950 májusában a fegyház működtetését az ÁVH vette át. A női elítélteket a Sátoraljaújhelyi Bírósági Börtönbe és a Kalocsai Fegyház és Börtönbe szállították át. Ismét a politikai elítéltek fogva tartására jelölték ki. A 900 fő fogva tartására szolgáló komplexumban 2000 fő körüli rablétszám állandósult.
1956-ban békés körülmények között került sor a fogvatartottak szabadítására, az épületben mindössze 55 köztörvényes elítélt maradt.
Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt az országban.
Az 1961-es „kis amnesztia” után a politikai elítélteket Budapestre szállították, ekkortól a köztörvényes elítéltek mellé ide kerültek azok is, akiket a bíróság kényszergyógyításra ítélt.
1991-ben a pálos rend visszakapta az objektum nem büntetés-végrehajtásra szolgáló részét.

A fogvatartotti munkáltatás kötélfonó- és labdavarró üzemben, illetve könyvkötő műhelyben kezdődött a Balassagyarmati börtön telephelyeként. 1976-ban létesült a Börzsöny Vegyesipari Vállalat. 1979-ben üzemcsarnok és kazánház épült. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Nostra Vegyesipari Kft. szolgálja.

A Márianosztrai Fegyház és Börtönben sok híres és hirhedt személyiség raboskodott.