Lengyel nemzetiségi templom

Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti
Egyházközség	Budapest, Pesti-Középső Espereskerület
Védőszent	Segítő Szűz Mária
Püspök(ök)	Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok)	Kozlowsksi Karol
Építési adatok
Építése	1925–1930
Stílus	szecessziós
Tervezője	Árkay Aladár
Építtetője	Wincenty Danek
Felszentelés	1930. augusztus
Felszentelő	August Hlond
Elérhetőség
Település	Budapest, Kőbánya
Hely	1103 Budapest, Óhegy u. 11.
Elhelyezkedése
Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 08′ 30″47.479444444444, 19.14166666666747.479444°N 19.141667°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 08′ 30″47.479444444444, 19.14166666666747.479444°N 19.141667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom) Budapest X. kerületében áll, az itt élő katolikus lengyelek részére épült. A Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom mellett a legismertebb magyarországi lengyel vallási intézmény.

Története

A 20. század elejére több tízezer lengyel telepedett le Budapesten. A kőbányai kőfejtőkben dolgozó kolónia tagjai 1907-től a Conti-kápolnában tartották szertartásaikat, majd Wincenty Danek lengyel pap 1914-ben szerezte meg az engedélyt egy önálló, római katolikus lengyel templom megépítésére. Az első világháborúban nem indulhatott meg a munka és a gyűjtés is nehezen haladt. Végül – lengyelországi és amerikai lengyelek támogatásával – 1925-ben kezdődött el az építkezés Árkay Aladár tervei alapján. A templomot 1930 augusztusában szentelte fel August Hlond, Lengyelország bíboros-hercegprímása.

1952-ben a kommunista hatalom a templomot elvette a lengyelektől, de továbbra is templomként működött, így épségben megmaradt 1989-ig, amikor a lengyel közösség újra birtokba vehette.

Egy 1993-as rendelettel helyi műemléki védettségbe került.

2015-ben a templom a lengyel katolikus egyháztól Szent II. János Pál pápa-ereklyét kapott, melyet Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek helyezett el.^[1]

Leírása

Az enyhén szecessziós stílusban épült templomhoz balról masszív, bástyaszerű, torony csatlakozik. Lépcsősoron jutunk a bejárathoz, azon keresztül az előtérbe, ahol a templom építését támogató személyek, cégek és intézmények, valamint Wincenty Danek, első plébános és August Hlond, a templom felszentelője emléktáblái találhatók.

A főhajót lengyel és magyar boldogokat, szenteket ábrázoló festett ablakok díszítik (Palka József és Dobsa Béla művei).

Jobb oldalon:

• Szent Zoerardus, 11. századi lengyel származású remete, bencés szerzetes
• Árpád-házi Boldog Jolán, IV. Béla leánya, Jámbor Boleszláv herceg felesége
• Szent Kázmér, IV. Kázmér lengyel király fia, az ifjúság védőszentje
• Grodecz Szent Menyhért, a kassai vértanúk egyike

Bal oldalon:

• Szent Adalbert prágai püspök, Szent István bérmálója
• Szent László király
• Szent Kinga, IV. Béla leánya, a magyarországi lengyelek védőszentje
• Boldog Szalóme, Kálmán magyar herceg lengyel származású felesége

A szentély előtti enyhén csúcsíves diadalíven a Madonna és a magyar és lengyel címerpajzsot tartó angyalok képe alá festett szalagsávban kétnyelvű felirat olvasható: „Oltalmad alá futunk”. A szentély festett üvegablaka Szűz Máriát és Jézus Krisztust ábrázolja, fölötte a felhőn trónoló Szentháromság látható. Az oltár fő dísze a Czestochowai Madonna képe.^[2] A szentély két oldalán Fekete Madonna- és Jézus Szíve mellékoltárt alakítottak ki.

A külső falon, a bejárat mellett a Katyńi vérengzés áldozatainak emléktáblája látható.

Jegyzetek

Források

• Budapestcity.org Archiválva 2016. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Templom.hu

További információk

• Miserend.hu
• Műemlékem.hu
• Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja
• Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja