Kula-vár

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Kula-vár
Kula-torony
A Kula-vár légifotón
Ország	Magyarország
Mai település	Szabadbattyán
Tszf. magasság	106 m
Épült	14. század (?)
Elhagyták	18. század (magtárrá alakították)
Típusa	őrtorony
Elhelyezkedése
Kula-vár Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 18° 22′ 34″47.121666666667, 18.37611111111147.121667°N 18.376111°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 18° 22′ 34″47.121666666667, 18.37611111111147.121667°N 18.376111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kula-vár témájú médiaállományokat.

A Kula-vár vagy Kula-torony kőből épült, 14. század környéki őrtorony Szabadbattyán településen, a 6307-es út közelében. A középkor folyamán ezen a vidéken áthatolhatatlan, ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta; a tornyot ennek védelmére emelték.

A vár rövid története

A régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a 16. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei.

Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok.

Evlija Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.”^[1]

Véglegesen csak 1687 októberében sikerült a falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó, Habsburg irányítás alatt álló zsoldossereg foglalta el.

A palánkvárat a későbbiekben elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér vármegye török kori életét bemutató kiállítás látható a sok véres harcot megélt falak között.

Képgaléria

• 
• 
  Szabadbattyán légifotóján a torony környezete

Jegyzetek