Kossuth-érdemrend

A Kossuth Érdemrend magas, viszonylag kevésszer adományozott magyar állami kitüntetés volt a kommunista hatalomátvétel utáni években.

Alapításáról az 1948. évi XVII. törvény rendelkezett.^[1] "1. § (1) Az 1848-as szabadságeszme szellemében, a népek összefogása és a világbéke szolgálatában, illetőleg a tudomány és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek jutalmazásául Kossuth Érdemrend alapíttatik, amely magyar és külföldi állampolgárok részére adományozható" – írta a törvény.

A Kossuth Érdemrendet a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök adományozta. Három fokozata (osztálya) volt. Az első fokozatot eredetileg vállszalagon, a másodikat nyakban viselték. Az első fokozatból 19-et, a másodikból 24-et, a harmadikból 48-at adtak ki.

Az új kitüntetéssor alapításáról szóló 1953. évi V. törvény^[2] a tovább viselhető kitüntetések között említette.

Kitüntetettek

1948

első osztály

Dobi István miniszter, a Független Kisgazdapárt elnöke
Erdei Ferenc miniszter, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára
Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter
Kodály Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Tanács elnöke
Mihályfi Ernő miniszter, a Történelmi Emlékbizottság tagja
Molnár Erik külügyminiszter
Rajk László belügyminiszter
Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes
Rónai Sándor kereskedelemügyi és szövetkezetügyi miniszter
Szabó Árpád földművelésügyi miniszter
Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes
Veres Péter honvédelmi miniszter

második osztály

Bognár József Budapest főváros polgármestere
Darvas József építés- és közmunkaügyi miniszter
Gyöngyösi János miniszter, a Kisgazdapárt főtitkára
Harustyák József a Szakszervezeti Tanács elnöke
Heltai Jenő író a Magyar írók Szövetsége elnöke
Kossa István a Szakszervezeti Tanács főtitkára
Marosán György a Szociáldemokrata Párt főtitkárhelyettese
Nyárádi Miklós pénzügyminiszter
Olt Károly népjóléti miniszter
Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter
Révai József országgyűlési képviselő
Ries István igazságügy-miniszter
Rusznyák István a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnöke
Schöpflin Aladár író
Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter
Szabó Pál író
Vas Zoltán miniszterelnökségi államtitkár, a Gazdasági Főtanács főtitkára

harmadik osztály

Abód László a Magyar Kollégiumi Egyesület főtitkára
Barcs Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Távirati Iroda alelnöke
Bebrits Lajos Közlekedésügyi minisztériumi államtitkár
Boldizsár Iván külügyi államtitkár
Csuvár Imre földmunkás
Czéh József országgyűlési képviselő
Dénes István a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács főtitkára
Dögei Imre országgyűlési képviselő
Erdei Mihály országgyűlési képviselő
Gergely István szerkesztő
Gém Ferenc országgyűlési képviselő, a Nemzeti Parasztpárt főtitkárhelyettese
Gosztonyi János a Népi Ifjúsági Szövetség főtitkára
Guba Mihály országgyűlési képviselő
Gyenes Antal
Implom Ferenc az országgyűlés alelnöke
Jóború Magda országgyűlési képviselő
Kassák Lajos író
Kállai Gyula országgyűlési képviselő
Kiss József a Magyar Művelődési Szövetség főtitkára
Kuthy László vezérezredes, honvédelmi államtitkár
Molnár Imre az országgyűlés alelnöke
Münnich Ferenc rendőr altábornagy
Nánási László a Nemzeti Parasztpárt főtitkárhelyettese
Nonn György országgyűlési képviselő, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának főtitkára
Pálffy György altábornagy
Péter Gábor rendőr altábornagy
Péteri István a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom főtitkára
Piros László a Szakszervezeti Tanács főtitkárhelyettese
Ratkó Anna országgyűlési képviselő
Rátz Gyula országgyűlési képviselő, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének főtitkára
Sólyom László altábornagy
Szalvai Mihály vezérőrnagy
Szebenyi Endre belügyminisztériumi államtitkár
Török Júlia országgyűlési képviselő
Vajda Imre iparügyi államtitkár, az Országos Tervhivatal elnöke
Varga Lajos kereskedelem- és szövetkezetügyi államtitkár^[3]^[4]

A Margit híd helyreállításában végzett munkájukért:^[5]

Kolozsvári Lajos szegecselő
Kozma Antal főszerelő
Sávos Károly építésvezető

1949

első osztály

Károlyi Mihály francia nagykövet, volt köztársasági elnök^[6]

második osztály

Friss István a Magyar Dolgozók Pártjának osztályvezetője
Karczag Imre iparügyi minisztériumi államtitkár
Szőnyi Tibor országgyűlési képviselő

harmadik osztály

Földes László országgyűlési képviselő
Sebestyén János iparügyi minisztériumi miniszteri tanácsos
Szalai András MDP osztályvezető helyettese
Szita János iparügyi minisztériumi osztálytanácsos^[7]

Források

↑ 1948. évi XVII. törvény a „Kossuth Érdemrend” alapításáról (1000ev.hu). (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)^{[halott link]}
↑ 1953. évi V. törvény egyes kitüntetések alapításáról (1000ev.hu). (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
↑ A kormány tagjai és más személyiségek magas kitüntetése (mti.hu), 1948. március 13. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
↑ Átnyújtották a Kossuth-érdemrendet demokráciánk vezetőinek (mti.hu), 1948. július 10. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
↑ Minisztertanács (mti.hu), 1948. július 22. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
↑ Kitüntetések a munkásság és a dolgozó nép felszabadítása körül szerzett érdemekért (mti.hu), 1949. március 19. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
↑ Kitüntette a köztársasági elnök az üzemek államosítása és az államosított üzemek vezetésében érdemeket szerzett szakembereket (mti.hu), 1949. március 25. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)