Konkoly-Thege Gyula

Konkoly-Thege Gyula

1926-ban
Született	1876. december 21. Aranyosmarót
Elhunyt	1942. december 6. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Garay Anna
Foglalkozása	agrárstatisztikus
Iskolái	Műegyetem Budapesti Tudományegyetem
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő 1936 – 1939
Előd	Kovács Alajos
Utód	Dobrovits Sándor
A Wikimédia Commons tartalmaz Konkoly-Thege Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Konkoly-Thege Gyula (Aranyosmarót, 1876. december 21. – Budapest, 1942. december 6.) magyar agrárstatisztikus, az MTA levelező tagja (1938).

Családja, tanulmányai

A Bars megyei Aranyosmaróton, régi magyar nemesi családban született. Édesapja, Konkoly-Thege Gyula (1848-1897), ügyvéd,^[1] édesanyja bodorfalvi Bodó Ilona (1856-1905) volt.^[2] Nagyapja, Konkoly-Thege Pál (1815-1884), az aranyosmaróti királyi törvényszék elnöke,^[3] nagyanyja, kenessei Kenessey Alojzia (1824-1884) volt.^[4] Apai felmenői több nemzedéken keresztül Bars megyei földbirtokosok voltak. Rokona, a híres csillagász, Konkoly Thege Miklós volt.

Középiskoláit a pozsonyi állami főreáliskolákban kezdte, majd a körmöcbányaiban érettségizett. A Műegyetemre iratkozott, majd a Budapesti Tudományegyetemen tett 1907-ben államtudományi államvizsgát, 1926-ban pedig közgazdasági doktori oklevelet szerzett.

Pályafutása

1898-ban a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte pályáját. Már egy éve itt dolgozott, amikor letette a statisztikai szakvizsgát. 1898-ban statisztikai gyakornoknak nevezték ki, és fokozatos előrelépés után 1907-ben már főtiszti beosztást kapott. Ebben az időben a statisztikai évkönyv szerkesztésében vett részt. 1914 elején a választókerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat végezte, majd a külkereskedelmi forgalmi osztályon dolgozott. Ezekben a munkákban kitűnve került át a fogalmazói karra, ahol néhány év alatt a miniszteri tanácsosságig vitte.

1921-től osztályvezetőként a mezőgazdasági statisztikai munkálatok újjászervezésével foglalkozott, közben részt vett a választójogi reformok statisztikai megalapozásában is. A hivatalos statisztikai szolgálat vezetésébe 1926-ban kapcsolódott be, mikor aligazgatóvá nevezték ki. 1929-től a Statisztikai Hivatal alelnöke volt, 1936-tól nyugdíjazásáig pedig államtitkári rangban elnök lett. 1939. április 23-án vonult nyugállományba. Ettől kezdve tudományos munkájának élt.

Az 1927-ben alapított Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke volt, ahol több mint egy évtizedig dolgozott. Konjunktúrakutatással is foglalkozott.

1930-ban a budapesti tudományegyetem közgazdasági karának magántanára lett „Agrárstatisztika” tárgykörben, 1935-től a műegyetem mezőgazdasági karán is tanított.

Budapesten halt meg, sírja a Kerepesi úti temetőben található, Sidló Ferenc munkája. Sírfelirata: „Rám ezer virággal szórtad a tavaszt…” (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez).

Konkoly-Thege Gyula sírja Budapesten. Kerepesi úti temető: 37/2-sziget. Sidló Ferenc alkotása

Szerepe a bel- és külpolitikai szakmai képviseletben

Az első világháború után a közszolgálati alkalmazottak kormánybiztosaként dolgozott a Belügyminisztériumban. Tagja volt az Országos Közélelmezési Tanácsnak, később az Országos Ipartanács és a védett birtokok felügyeletére alakult miniszterközi bizottság munkájában is részt vett.

1928-ban részt vett a Genfben tartott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezleten, később rendszeresen képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai és mezőgazdasági konferenciákon. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán sikerült elérnie, hogy az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét részben az ő tervei alapján dolgozzák ki.

Társasági tagságai

Tagja volt számos tudományos társaságnak, támogatója a szövetkezeti mozgalomnak.

1922-től tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, székfoglaló előadását 1925-ben tartotta meg a gabonafélék termésátlagairól. 1937-től 1940-ig a Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet.
1924-től tagja az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak,
a Statisztikai Tanács gazdaságstatisztikai szakosztályának.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1937-ben választotta tagjai közé.

Műveiből

Magyarország földbirtokviszonyai és a földreform (Budapest, 1925)
Magyarország mezőgazdasági statisztikájának szervezete (Budapest, 1927)
Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége (Budapest, 1930)
A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén (Budapest, 1932)
La statistique agricole en Hongrie (Budapest, 1932)
A földhaszonbérletek elterjedése és azok jelentősége Magyarország trianoni területén (Budapest, 1940)

Tanulmányai

Kecskemét gyümölcstermelésének jelentősége. Kecskemét város statisztikai megvilágításban. (Magyar Statisztikai Szemle, 1935, 5. szám 99–114. oldal)
A cséplőgépek elterjedése Magyarországon (Magyar Statisztikai Szemle, 1926, 6. szám 350. oldal)
Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztás eredménye (Magyar Statisztikai Évkönyv, 1927. 1., 1–44. oldal)
A konjunktúrakutatás külföldi szervezetei (Közgazdasági Szemle, 1927. 51., 324–338. oldal)
Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége (Közgazdasági Szemle, 1930. 54., 338–366. oldal)

Irodalom

Konkoly Thege Gyula műveinek válogatott bibliográfiája (1876-1942) - (KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1990) - Nagy magyar statisztikusok sorozat
A KSH honlapja^{[halott link]}
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 964. o.
Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 402–403. o. ISBN 978-963-235-449-1

Források

Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 19.)
Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 19.)

Jegyzetek

↑ familysearch.org idősebb Konkoly-Thege Gyula gyászjelentése
↑ familysearch.org Konkoly-Thege Gyuláné Bodó Ilona gyászjelentése
↑ familysearch.org Konkoly-The Pál gyásjelentése
↑ familysearch.org Konkoly-Thege Pálné Kenessey Alojzia gyászjelentése

További információk

Konkoly-Thege Gyula síremléke
Konkoly-Thege Gyula műveinek válogatott bibliográfiája (konyvtar.ksh.hu, 1990)

Sablon:A KSH elnökei m v sz A Központi Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei
Keleti Károly (1867–1892) · Jekelfalussy József (1892–1901) · Vargha Gyula (1901–1914) · Hajdú László (1914) · Buday László (1914–1920) · Szabóky Alajos (1920–1924) · Kovács Alajos (1924–1936) · Konkoly-Thege Gyula (1936–1939) · Dobrovits Sándor (1939–1945) · Zentay Dezső (1945) · Elekes Dezső (1946–1948) · Péter György (1948–1969) · Huszár István (1969–1973) · Bálint József (1973–1979) · Nyitrai Ferencné (1979–1989) · Hoós János (1989–1990) · Vukovich György (1990–1995) · Katona Tamás (1995–1998) · Mellár Tamás (1998–2003) · Pukli Péter (2003–2009) · Belyó Pál (2009–2010) · Vukovich Gabriella (2010–2023) · Kincses Áron (2023–)

Sablon:A Magyar Statisztikai Társaság vezetői

A Magyar Statisztikai Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának vezetői

A régi MST
(1922–1949)

Elnökök	Buday László (1922–1925) · Thirring Gusztáv (1925–1931) · Kenéz Béla (1931–1935) · Kovács Alajos (1935–1937) · Konkoly-Thege Gyula (1937–1940) · Balás Károly (1940–1943) · Laky Dezső (1943–1946) · Bud János (1946–1949)
Alelnökök (1923–1929: másodelnök)	Thirring Gusztáv (1923–1925) · Laky Dezső (1925–1929) · Kenéz Béla (1929–1931) · Balás Károly (1929–1933) · Bud János (1932–1935) · Kovács Norbert (1933–1935) · Czettler Jenő (1935–1937) · Pogány Frigyes (1935–1937) · Illyefalvi I. Lajos (1937) · Surányi-Unger Tivadar (1937) · Altenburger Gyula (1938–1940) · Tormay Béla (1938–1940) · Dobrovits Sándor (1940–1943) · Benisch Artúr (1940–1943) · Elekes Dezső (1943–1946) · Szádeczky-Kardoss Tibor (1943–1946) · Dabasi-Schweng Loránd (1946–1949) · Thirring Lajos (1946–1949)
Főtitkárok (1922–1926: titkár)	Dobrovits Sándor (1922–1932) · Elekes Dezső (1932–1943) · Thirring Lajos (1943–1946) · Barsy Gyula (1946–1949)
Titkárok (1923–1926: másodtitkár)	Elekes Dezső (1923–1932) · Thirring Lajos (1932–1943) · Andreich Jenő (1933–1943) · Barsy Gyula (1943–1946) Dabasi-Schweng Loránd (1943–1946) · Bene Lajos (1946–1949) · Kádas Kálmán (1946–1949)

Az MKT Statisztikai
Szakosztálya
(1960–1990)

Elnökök	Lukács Ottó (1960–1963) · Ollé Lajos (1964–1986) · Párniczky Gábor (1986–?)
Titkárok	Lengyel László (1960–1968) · Gyulay Ferenc (1968–1978) · Oros Iván (1978–?)

Az újjáalakult MST
(1990–)

Elnökök	Kupcsik József (1990–1997) · Szilágyi György (1997–2000) · Soós Lőrinc (2000–2003) · Herman Sándor (2003–2010) · Soós Lőrinc (2010–2016) · Laczka Éva (2016–2020) · Rózsa Dávid (2020–2023) · Vukovich Gabriella (2023–)
Alelnökök	Szilágyi György (1991–1997) · Vavró István (1991–1997) · Balogh Miklós (1997–2003) · Herman Sándor (1997–2003) · Klonkai László (2003–2006) · Soós Lőrinc (2003–2010) · Lakatos Miklós (2006–2010) · Sándor István (2010–2013) · Szabó István (2010–2016) · Rappai Gábor (2013–2016) · Kovács Péter (2016–2023) · Sándorné Kriszt Éva (2016–2020) · Valkó Gábor (2020–) · Mag Kornélia (2023–)
Főtitkárok	Marton Ádám (1990–1997) · Laczka Éva (1997–2016) · Benoist György (2016–2020) · Kormos Zoltán (2020–2023) · Horváth Balázs (2023–)

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJhhpCtfCWcxxwk8kqrDv3 VIAF: 77124399 OSZK: 000000020042 NEKTÁR: 556142 PIM: PIM61524 LCCN: n2017074668 ISNI: 0000 0000 7861 0731 GND: 119396726 ICCU: CUBV086363