Kishomok

Kishomok (Мали Песак / Mali Pesak)
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Magyarkanizsa
Rang	falu
Körzethívószám	+381 24
Népesség
Teljes népesség	115 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	81 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 19° 58′ 33″46.077222222222, 19.97583333333346.077222°N 19.975833°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 19° 58′ 33″46.077222222222, 19.97583333333346.077222°N 19.975833°E

Kishomok (szerbül Мали Песак / Mali Pesak) falu Szerbiában, a Vajdaságban. Közigazgatásilag a martonosi helyi közösség része. Lakossága főként tejtermelésből és állattenyésztésből él. A településnek nincs óvodája, iskolája és temploma se, így a hívek a szomszédos településekre, Kispiacra vagy Martonosra, illetve Magyarkanizsára járnak imádkozni és tanulni. A faluház, ami egykor iskola vagy bolt volt, üresen állt, de 2017 novemberében külső-belső felújításokat végeztek rajta.

Elhelyezkedése

Kishomok Szerbiában, Vajdaság Észak-Bánsági körzetében fekszik, Magyarkanizsa Községben. Martonostól 8 km-re nyugatra, és a Szerb-Magyar Határtól 10 km-re. Az átlagos tengerszint feletti magasság 81 m.

Népessége

• 1948: 390
• 1953: 382
• 1961: 269
• 1971: 294
• 1981: 165
• 1991-ben 150 lakosából 146 magyar
• 2002-ben 115 lakosából 115 magyar

Nevének eredete

Nevét az itt található homokos talajról kapta, ebből lett Kishomok. Szerbül Мали Песак / Mali Pesak,ami ugyanúgy Kishomokot jelent.

A falu másik, tréfás neve a Neszür, ami az itt jelentős szőlőkkel, borászattal kapcsolatos.

Története

Kishomok új település, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben keletkezett; 1881-ben csak 7-8 háza volt a homokterületen áthaladó út mentén. Kialakulása egyrészt annak köszönhető, hogy a felparcellázott területet a földnélkülieknek telekként eladták, másrészt közlekedési szerepének.

A mai település történeti magva a régi szabadka-kanizsai kocsiút egy szakasza, amely Martonost is összekötötte Szabadkával. Még nagyobb szerepe volt a XVIII. században, amikor a martonosi, kanizsai, szabadkai katonai sáncokat kötötte össze. Ebből ágazik ki két másik helyi jellegű út: az egyik a Nagy-járásra vezet, a másik pedig a martonosi határ legtávolabbi pontjai felé. Ennél az útkereszteződésnél volt egy csárda és pihenőhely, illetve az Eremics nemesi család tanyája.

A mai falucska négy utcából áll illetve több szétszórt tanyacsoportból. Ezen a területen két talajtani határ is található: nyugaton a sárga és a fekete homok, keleten pedig a sárga homok a réti feketefölddel érintkezik. A környéken van két jelentős halom, a Nagy-halom és a Kettős-halom, amelyek a valamikori birtokok határát jelezték.

A faluban két középület található: a faluház és a fabarakk, illetve egy közösségi tér, ahol a falunapot rendezik meg.

Kishomokon nincs templom, imádkozás céljára egy útszéli keresztet helyeztek el. Minden évben kijön a szomszédos falvakból egy-egy pap, és hagyományosan végigszentelik a házakat. Kishomokon a lakosság római katolikus vallású.

A faluban temető sincs, vagy a martonosi vagy a kispiaci temetőben temetnek.

A bolt bezárt, a helyiek általában nagyobb bevásárlásokat ejtenek meg.

Népesség

2002-ben mind a 115 lakosa magyarnak vallotta magát.

Jegyzetek

További információk

• Kishomok története Archiválva 2011. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez a szerbiai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!