Kisgyőr

Nem tévesztendő össze a következővel: Győr.

Kisgyőr
A kisgyőri református templom
Kisgyőr címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Kékedi László Vilmos (független)[1]
Irányítószám	3556
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	1572 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	71,13 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″48.012230555556, 20.68928888888948.012231°N 20.689289°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 44″, k. h. 20° 41′ 21″48.012230555556, 20.68928888888948.012231°N 20.689289°E
Kisgyőr Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kisgyőr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyőr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Fekvése

Miskolctól közúton 16 kilométerre délnyugatra fekszik, a Bükk-vidék déli részén.

Lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a Miskolc-Vatta közt húzódó 2515-ös útból kiágazó 25 117-es számú mellékúton érhető el. Határszélét nyugaton érinti még a 2511-es út is.

Története

Kisgyőr már a bronzkor óta lakott, a leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi Miskolcon. A település neve a gyűrű alakú földvárak nevéből ered, melyekből több is állt a környéken. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár, Hársas-vár, Majorvár, Kecskevár, Latorvár. Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik, a „kis” előtagot valószínűleg azért kapta, hogy megkülönböztessék Diósgyőrtől.

Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A muhi csatát követően IV. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település mellett megpihent kíséretével. Ez a dűlő a király széke nevet viseli napjainkban is. A muhi csatát követően Kisgyőr mellett, a kék-mezőn volt a következő ütközet, ahol súlyos vereséget szenvedett magyar sereg kék ruhába öltözött katonáinak holttestétől kéknek látszott a mező. A menekülés közben utolért és lemészárolt katonák utolsó csatahelyeként, a mészárszék oldalt jelölik korabeli feljegyzések. A tatárjárás után Ernye bán kapta. IV. Béla Diósgyőrben kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, amikor szembeszálltak Károly Róberttel. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt.

A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A török időkben tért át a falu lakossága a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt.

1962-ben bevezették a községbe a villanyt.

A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma egy részük Miskolcra jár dolgozni.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács Károly (független)^[4]
• 1994–1998: Kovács Károly (független)^[5]
• 1998–2002: Kovács Károly (független)^[6]
• 2002–2006: Czeglédi Dezső (független)^[7]
• 2006–2010: Czeglédi Dezső (független)^[8]
• 2010–2014: Kékedi László Vilmos (független)^[9]
• 2014–2019: Kékedi László Vilmos (független)^[10]
• 2019–2024: Kékedi László Vilmos (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,4%, református 52,3%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,2% (18,1% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,7% volt római katolikus, 39,4% református, 1,5% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 6% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Alsó-Kecskevár
• Halomvár
• Majorvár
• Hársasvár
• Várvölgye
• Palabánya
• Kék-mező
• Mészkőbánya
• Kisgyőri szürke kő néven ismert vulkáni kőzet; építőanyagként használják
• Rendkívüli zamatú kristálytiszta forrásvizek
• Köbölkút
• Palabánya forrás
• Új kút
• Sövénykút
• Turul-szobor^[14]
• Szeles-barlang
• Szent Korona Kilátó^[15]
• Szabadtéri Betlehemes^[16]
• Golgota^[17]
• Parlagi Sas Tanösvény^[18]

Híres emberek

• Bihari Gabriella festőművész
• Bihari Sándor költő
• Boncsér Árpád festőművész
• Fekete Győr István zenetanár, zeneszerző
• Nemcsák Károly színművész
• Szabó Sándor költő
• Szécsi Zoltán fényképész

Testvértelepülés

• Sajógömör (Szlovákia)

Jegyzetek

További információk

• Kisgyőr honlapja