Kerényi Jenő

Kerényi Jenő
Született	Kerényi Jenő Antal Sándor 1908. november 20.[1][2][3] Budapest[4]
Elhunyt	1975. július 10. (66 évesen)[1][2][3] Budapest[5]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Frenkel Margit Henyel Erzsébet (h. 1940–1973)
Szülei	Kerényi Béla Márton Jenő Mayer Margit Mária Stefánia
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1937)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1950) Munkácsy Mihály-díj (1952) Kossuth-díj (1955) Magyarország Érdemes Művésze díj (1964) Magyarország Kiváló Művésze díj (1966)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-75)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor) (Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.^[6]) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Életpályája

Szülei Kerényi Béla és Mayer Margit voltak. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937–38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazajőve a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Frenkel Margittal.^[7] 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.

Művészete

Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.

Művei (válogatás)

Kisplasztikái

• Táncosnő (1937–38) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
• Szent család (1939) terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
• Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
• Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
• Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
• Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
• Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
• Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
• Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
• Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG)
• Lebegő nő (1959^[8] 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.)
• Csontváry (1961–62) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
• Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG)
• Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
• Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)

Monumentális köztéri szobrai

• Hősi emlékmű (1940) (Léva)
• Sassal viaskodó ifjú (1948) (Sátoraljaújhely) (másolat Szentendre Szoborpark)
• Osztapenko-emlékmű (1951) (bronz, magasság: 430 cm; Szoborpark, Budapest) (1951-től 1991-ig állt XI. ker., Budaörsi út – Balatoni út elágazásnál; Osztyapenkó néven is emlegetik,^[9] de a helyes név az „Ilja Afanaszjevics Osztapenko”
• Korsós nő (1957) (Budapest)
• Anya gyermekkel (Almásfüzitő, Szentendre)
• Legenda (1963) (Tihany)
• Gitáros lány (1966) (Vác)
• Munkásmozgalmi emlékmű (1964) (Nagykanizsa)
• Kezek (Miskolc)

Díjai (válogatás)

• Munkácsy-díj (1950, 1952)
• Kossuth-díj (1955)
• Grand Prix díj (1958)
• Érdemes művész (1964)
• Kiváló művész (1966)

Szobra egy regényben

Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától^[10] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.

Galéria

Lásd még

• Kerényi Jenő Emlékmúzeum

Jegyzetek

Források

• Művészeti lexikon. 2. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523620

További információk

• Kerényi Jenő élete és művei
• Kerényi Jenő művei
• Szoborpark, Budapest
• Oeuvre-katalógus
• Kerényi Jenő (1908-1975) (MEK)