Jekl László
Jekl László | |
Született | 1957. április 16. (67 éves)[1][2] Lad[1][2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1979) |
Kitüntetései | Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1985) |
| |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jekl László (Lad, 1957. április 16. –) magyar operaénekes (basszus).
Életpályája
1979-ben Pécsett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomázott. Énektanulmányait magánúton folytatta Bende Zsoltnál. 1980–2000 között a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának tagja volt. 2001-ben debütált a Magyar Állami Operaház színpadán. A Magyar Állami Operaházon kívül a Debreceni Csokonai Színház, a Budapesti Kamaraopera, a Győri Nemzeti Színház produkcióiban is szerepelt.
Munkássága
A hangversenyéletben Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Joseph Haydn, Johannes Brahms, Felix Mendelssohn Bartholdy oratóriumainak szólistája, rendszeresen éneklte a romantikus és a modern dalirodalom darabjait. Szakmai tevékenységében fontos szerepet kaptak a kortárs alkotások, többek között Lendvay Kamilló, Kósa György, Decsényi János és Faragó Béla műveinek bemutatója. Külföldi turnéi során megfordult Anglia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Japán színpadán.
Operaházi szerepei
| Színházi szerepei
|
Lemezfelvételei
- Michael Haydn: Missa Sancta Theresiae (Hungaroton)
- Mosonyi: C-dúr mise (Hungaroton)
- Lendvay: A mennyei város (Hungaroton)
- Liszt: Graner Messe (Liszt Fesztivál 2000, Stemra)
- Alessandro Scarlatti: Intermezzi (Hungaroton)
- Schubert: Winterreise (JG, Budapest)
Díjai
- Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1985)[3]
- Vásárhelyi Zoltán-díj (2000)[4]
Jegyzetek
- ↑ a b OperaDigiTár
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ https://www.concertobudapest.hu/data/documents/1/2020/2/5/2282/20200206_MK_LIU_130x180_WEB.pdf
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
- Opera.hu
- Jegy.hu
- BMC.hu
- Színházvilág
További információk
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.