III. János nyitrai püspök

III. János volt a nyitrai egyházmegye 18. püspöke (1302–1328).

Élete

Már püspökké választása előtt és III. András életében Károly Róbert trónigényét támogatta, és (egy megingással) később is kitartott mellette.

Miután Gentilis bíboros 1311. július 6-án(?) kiközösítette az egyházból Csák Mátét, a feldühödött nagyúr dúlni kezdte a kiskirálysága területén található egyházi birtokokat. Első lépésként Mihály fia Simon vezetésével Nyitra ellen küldte jól felfegyverzett hadát. Ő maga a közelben várta ki, hogy Simon serege bevegye a kevéssé védett várat. A várost és a várat is gyorsan bevették, majd felprédálták és felgyújtották. A falakat, a tornyokat földig rombolták.

Ezután Simon a püspököt maga elé idézte, szidalmazta, gyalázta, és tőrét kirántva úgy tett, mintha meg akarná gyilkolni, ezt azonban a terembe lépő Csák Máté „megakadályozta” abban a reményben, hogy így kedvezőbb színben tüntetheti fel magát a tőle elfordult nép szemében (esetleg még a kiközösítéshez csatlakozott püspököt is engedékenységre bírhatja).

A színjáték nem hatott a püspökre, mire Simon megszállta a várost. A püspök összes jövedelmét lefoglalta, a hozzá hű jobbágyokat kínozta, alattvalóit sarcolta. Máté további hívei hasonképpen dúlták a püspök távolabbi birtokait:

• Csekét,
• Körtvélyest,
• Pereszlényt,
• Alsó- és Felsőköröskényt,
• Diákfalvát,
• Dubniczát,
• Podluzsánt,
• Szkacsányt,
• Kis- és Nagyemőkét,
• Pogrányt.

Maga Csák Máté a Trencsén körüli birtokokra vetette magát; a püspök trencséni házában kutyáit és pecéreit szállásolta el.

Csák csatlósai learatták a püspöki jobbágyok vetéseit, lekaszálták rétjeiket, elrabolták javaikat, őket magukat pedig mindenféle munkákra kényszerítették. A jobbágyokat utóbb saját földjeire telepítette át. Mindezek hatására János püspök végül — jövedelmeinek szabad élvezete, Nyitra háborítatlan birtoka, a megye független kormányzása ígéretében — meghódolt a zsarnoknak. Csák Máté az ígéretét sem tartotta meg. Amikor János végre belátta, hogy nemcsak a királypártiakat dühítette magára, de a Csákok híveitől sem lesz nyugta, Kalocsára menekült. Ott felpanaszolta ügyét püspöktársainak, és ők újra kiközösítették Csák Mátét. János püspök fölületes becslés alapján bejelentett kára mintegy 5000 márka volt.

Kapcsolódó cikkek

• I. Károly magyar király
• Csák Máté (trencséni tartományúr)

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. NYITRA VÁRMEGYE. NYITRA VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. (Írta Dedek Crescens Lajos) VI. A VÁRMEGYE SZEREPE A NEMZET TÖRTÉNELMÉBEN. János püspök.