Homoródszentmárton

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Homoródszentmárton (Mărtiniș)
Az unitárius templom tornya
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Homoródszentmárton
Rang	községközpont
Irányítószám	537175
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	84932
Népesség
Népesség	565 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	542 (2011)[1]
Népsűrűség	7,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	505 m
Terület	80 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 23′46.233333333333, 25.38333333333346.233333°N 25.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 23′46.233333333333, 25.38333333333346.233333°N 25.383333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Homoródszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Homoródszentmárton (románul Mărtiniș, németül Sankt Marten) községközpont Erdélyben, Hargita megyében, Romániában. A község lakossága magyar, több mint fele unitárius vallású, a többi református, katolikus és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.

Fekvése

Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől 18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a 131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.

Története

A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom idején is lakott terület volt, bizonyítja a falu határában feltárt öt függőleges akna, melyből a Kr. u. III. században sót termeltek, illetve az aknák környékén talált érmék. Napjainkban a sóaknák helyén tórendszer található.

A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241 évi tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori, Szent Márton püspökről elnevezett temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus stílusban lett átépítve, 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként. Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítettek, de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült 1889-ben a mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 roma és 7 román volt.

Látnivalók

Bővebben: Homoródszentmártoni unitárius templom

• Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg.
• Református temploma 1804-ben épült a Biró és az Ugron család által adományozott telken, a Biró kúria szomszédságában. 1911-ben átépítették.
• A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharát kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a 18. század második felében. Az ő idejükben, 1780–1790 közt nyerte el rokokó stílusát.
• A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja.
• Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.

Képgaléria

• 
  Román Viktor Szoborpark, Bükkfalva telep
• 
  Múlt Idők Háza, beltér, Bükkfalva telep

Híres emberek

• Itt született Homoródszentmártoni Bíró Sámuel, az unitárius egyház első főgondnoka.
• Itt született Szentmártoni Bodó János 17. századi költő.
• Itt született Kelemenné Zathureczky Berta írónő.
• Itt született Molnár Jakab író.
• Itt született Zoltán Aladár zeneszerző.
• Itt született Román Viktor szobrászművész.
• Itt járt iskolába Bencze Attila író, költő.
• Itt járt iskolába Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, a Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség tagja.

Jegyzetek

• Csáki Árpád 2008: Adatok a homoródszentmártoni református egyházközség megalapításának történetéhez. Aeropolisz VIII, 49-60.

További információk

• Képek Homoródszentmártonról a www.erdely-szep.hu honlapon
• Képek az unitárius templomról, a faluról