Hegyközkovácsi

Ez a szócikk a faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Hegyköz (egyértelműsítő lap).

Hegyközkovácsi (Cauaceu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Bihar
Rang	falu
Községközpont	Bihar
Irányítószám	417051
SIRUTA-kód	27454
Népesség
Népesség	719 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	613^[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése

é. sz. 47° 09′ 56″, k. h. 21° 56′ 38″47.165515, 21.94381847.165515°N 21.943818°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 56″, k. h. 21° 56′ 38″47.165515, 21.94381847.165515°N 21.943818°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegyközkovácsi falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, Nagyváradtól északkeletre fekvő, Bihar községhez tartozó település.

Története

Hegyközkovácsi igen régi település, melyet még I. István korában, az államszervezés idején alapítottak.

Kovácsit a közeli bihari vár és a püspökség kovácsai lakták.

A település földesura a 18. század közepén szikszai Kiss Péter volt, kitől örökségként szállt a birtok Ilosvay, Komáromy, családokra, Szilágyi Samura, az ev.ref. egyházkerület püspökére és nejére, Szeremley Zsuzsannára.

A 20. század elején Zatureczky Albertnek volt itt nagyobb birtoka, és úrilaka, melyet még Szilágyi Sámuel püspök építtetett.

A településhez tartozott Mezőfalva puszta is.

A Hegyközkovácsi-hoz tartozó Sáncz-dűlőt a községtől a Bihari várdomb-ig húzódó ősi sáncokról nevezték el.

1910-ben 830 lakosából 819 magyar, 8 román, 3 német nemzetiségű volt.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.

A falu a békésiek faluja, mivelhogy 1900-1910 között békési parasztemberek vettek itt földeket és műveltették, később pedig családjaikkal ide is költöztek. Íme a családok nevei: Szűcs, Nagy, Kiss, Domokos, Hőzső, Tarkovács, Diószegi, K.Szabó és Okányi.

1941-ben testvértelepülés lett Békéssel, amelynek a lakói országzászlót ajándékoztak, és fel is avattak a falu központjában, ahol most a vízszolgáltatás működik.

A faluban több emlékmű van. A világháborúban elesettek emlékműve és a kommunizmus által eltiport falu, Mezőfalva emlékére állított emlékmű, amely a templomkertben van.A művelődési ház előtt található a Szilágyi Sámuel debreceni püspök emlékére állított mellszobor. Szilágyi Sámuel a kovácsi birtokáról irányította a debreceni püspökséget. A kovácsi templomban volt eltemetve.

1792 karácsonyán a kovácsi templomban prédikált legátusként Csokonai Vitéz Mihály, amit egy emléktábla őriz a templomban. Legátusként megvendégelték, és a jó hegyközi bortól elnehezedve a parókiához vezető utat eltévesztve az úton találkozott emberektől kérdezte meg, hogy merre kell kovácsiba visszaérni, amely akkor még tanyavilág volt. Elküldték egy irányba, de csak nem talált a faluba s újra megkérdezte, de akkor már humorosan: „Bácsi! Messze van Kovácsi?”, ami mai napig fennmaradt a nyelvjárásban.

Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli a kovácsi Általános Iskola, és az egyik művének a nevet a Szamóca óvoda.

Egy videó Kovácsi történetéről

Nevezetességek

Református temploma - 1780-ban épült, de tornyát 1867-ben építették hozzá.
Világháborús emlékmű - A templom kertjében.

Hírességei

Szilágyi Sámuel (Debrecen 1719. február 19. - Hegyközkovácsi, 1785. július 20.) református püspök, író.
Varga Vilmos (Hegyközkovácsi 1936. december 9.) színész.

Források

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.