Haller Frigyes

Haller Frigyes^[1] (Vönöck, 1898. július 22.^[2] – Budapest, 1954. november 7.^[3]) fotóművész, szakíró. A magyar fotóstársadalom meghatározó alakja.

Életpályája

Szülei Haller Frigyes vasútállomási elöljáró és Patyi Gizella voltak. Mérnöki végzettséggel a Láng Gépgyár alkalmazottja volt, huszonhét évesen főmérnöki beosztásba került. 1938 és 1947 között a Radiátorgyár igazgatója volt. 1948-tól haláláig a Budapesti Műszaki Egyetem fotórészlegének vezetője volt.

Munkája mellett, hobbiként kezdett el fotózni. Alkotásaival 1929-től szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. A magyaros stílus egyik megteremtőjeként tartják számon. Jelentős volt elméleti munkája. Fotóesztétikai munkái, kritikái a Fotóművészeti Hírekben (1930-1938), a Fotóművészetben (1938-1944), a Fotószemlében (1940-1943) és a Fotó című lapban (1954-1975) jelentek meg. Felelős beosztásokat töltött be a Tükör (1934-1937), a Fotóművészet (1938-1944) és a Fotó (1954) című lapoknál.

A művészi fotózás népszerűsítése érdekében fotóesztétikai előadásokat, nyilvános képbírálatokat és képelemzéseket tartott. Fotókultúrával kapcsolatos vitaesteket vezetett, szervezett fotótúrákat, szakértőként közreműködött fotópályázatok zsűrizésében (1935-1954).

1954-ben MADOME Aranyjelvénnyel tüntették ki. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzik alkotásait.

Tanítványai voltak – többek között – Réti Pál, Tóth István és Chochol Károly.

1933. július 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Karaff Margit Irénnel.^[4]

Tagságai

• Láng Gépgyár Tisztviselői Sportkör fotóosztályának vezetője (1930-1935)
• Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége (1930-1938)
• Egyesült Magyar Amatőr Művészfényképezők Országos Szövetsége (1938-1944)
• Magyar Amatőr Művészfényképezők Országos Szövetsége (1944-1945)
• Magyar Dolgozók Országos Művészfényképező Egyesülete (MADOME) (1946-1954)
• Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Fotószakosztálya (1950-1954)

Legismertebb fotói

Liliomok (1930); Békakonferencia (1930), Szieszta (1931); Nagytakarítás (1932); Padlásfeljáró (1933); A függöny mögött (1934); Tavasz az őszben (1935); Pisai ferde torony (1938); Genovai tengerész (1938); Firenze a művészetek városa (1939); Olimpiai hírek (1954)

Írásai

• Revolution in der Lichbildkunst (Galerie, 1934. 7. sz.)
• Miért nincs fotóesztétikánk? (Fotóművészeti Hírek, 1936. 9. sz.)
• Fény és Kép. Rákospalota. (1938 EFA fotókönyvek 1.sz)
• Tárgyilagos ábrázolás és valóság (Fotóművészet, 1938.2-3-4. sz.)
• Művészi fejlődés, szimbolizmus és egybemásolás a fényképezésben (Fotószemle, 1943. 1. sz.)
• Anyagszerűség, vagy tárgyias ábrázolás. (In: Fotóművészet, 1944. 7. sz. pp. 3–5)
• Kép és kritika (Fotóművészet, 1944. 3. sz.); Az elgondolástól a fényképig (Fotó, 1954. 4. sz.);

Kiállításai

• Emlékkiállítás (Budapest, 1969)
• Tény-Kép - A magyar fotográfia története (Műcsarnok, Budapest, 1981);
• Csoportos kiállítások:
  • Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítás (Lipcse, 1932)
  • Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítás (Budapest, 1933
  • Szeged, 1935)
  • III. Nemzetközi Fotókiállítás (Bécs, 1934)
  • Osztrák-Magyar Fényképkiállítás (Budapest, 1934)
  • U.A. Photographic Club Nemzetközi Fotókiállítása (Hongkong, 1934)
  • Debreceni Fotóklub III. Országos Művészi Fényképkiállítása (Debrecen, 1935)
  • EMAOSZ V. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítása (Budapest, 1936)
  • Focus Fotószalon (Amszterdam, 1936)
  • II. Nemzetközi Fényképkiállítás (Kassa, 1936)
  • II. Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítás (Luxemburg, 1938)
  • VI. Nemzetközi Fotókiállítás (Torino, 1939)
  • Gyermek a művészetben (Budapest, 1940)
  • Nemzeti Művészi Színesfénykép-verseny (Budapest, 1943)

Tallózás az interneten

• Az Ablakok című képe a Mai Manó Ház blogjában

Jegyzetek

További információk

• Artportal: Fotóművészet Magyarországon
• OSZK.HU A magyar fajta napsugaras világa

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Kemenesaljai Művelődési Központ weblapja
• MAFOSZ.HU^{[halott link]}
• Fehér Ferenc Az évszázad kiváló fotóművésze, Tóth István /Cegléd 2003/
• Hovanyecz László: Értékteremtők 2010. Metszetek a "ceglédi" Tóth István életéből. (Kossuth Kiadó, 2010. ISBN 978-963-09-6152-3)
• http://www.forrasfolyoirat.hu/1305/rigo.pdf Archiválva 2016. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Rigó Róbert: „Ilyen az élet”1 – Tóth István fotóművész nézőpontjából