Garamrudnó

Garamrudnó (Rudno nad Hronom)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zsarnócai
Rang	község
Első írásos említés	1147
Polgármester	Marián Šurjanský
Irányítószám	966 51
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZC
Népesség
Teljes népesség	538 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	207 m
Terület	19,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 25′ 52″, k. h. 18° 41′ 10″48.43111111, 18.6861111148.431111°N 18.686111°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 52″, k. h. 18° 41′ 10″48.43111111, 18.6861111148.431111°N 18.686111°E
Garamrudnó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamrudnó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamrudnó (szlovákul: Rudno nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

Újbányától 4 km-re keletre, a Garam bal partján fekszik.

Története

1147-ben említik először, a falut német bányászok alapították. A 13. századtól területén vasércet bányásztak és üvegkohók működtek. Várát 1283-ban "Ruda" néven említik először, ekkor a település Mihály fia Jakab birtoka. 1355-ben "Ruden" néven említik. 1391-ben a revistyei váruradalom része, 1672-től a bányakamara tulajdona. A 15. században a husziták rabolták ki a falut. 1535-ben 8 portával adózott. 1559-ben az egyházi vizitáció alkalmával említik a falu papját. A 16. században a török is többször megtámadta és kifosztotta. 1601-ben 38 házán kívül iskola és kocsma is állt itt. 1675-ben a török egy támadás során templomát a földig rombolta. 1720-ban malma, kocsmája, 7 kézművese és 18 adózó családfője volt. Római katolikus iskolája 1804-ben létesült. 1828-ban 70 házában 461 lakos élt. 1871-ig vasércet bányásztak itt. Üveggyára 1872-ben épült és az 1920-as évekig üzemelt. Lakói főként mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "RUDNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Selmetzi B. Kamara, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Újbányához fél mértföldnyire; határja majd olly forma, mint Orovniczáé."^[2]

Fényes Elek szerint "Rudno, tót falu, Bars vgyében, a Garan bal partján, egy szűk völgyben: 461 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 885-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 535 lakosából 527 szlovák volt.

2011-ben 515 lakosából 486 szlovák.

Nevezetességei

• A falu feletti, 416 méter magas hegyen találhatók az Árpád korban épített Rudnó várának erdővel benőtt, csekély romjai.
• Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1675-ben épült, mai formáját az 1802. évi empire stílusú átépítés után nyerte el.
• A Szent Anna kápolna a falu felső részén áll, 1809-ben épült.
• A Szűz Mária Szíve kápolna 1899-ben épült.

  

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Garamrudnó Szlovákia térképén
• Rudnó váráról szlovákul
• Travelatlas.sk
• A község az Újbányai régió honlapján
• E-obce.sk

Jegyzetek