Gömöry László

Gömöry László
Született1868. július 27.
Zábava, Gömör vármegye,
Elhunyt1934. április 17.(65 évesen)
Alsósajó, Gömör vármegye,
Nemzetiségenémet, magyar
Foglalkozásacsendőrezredes
Sablon • Wikidata • Segítség

Gömöry László (Zábava, Gömör vármegye, 1868. július 27.–Alsósajó, Gömör vármegye, 1934. április 17.), csendőrezredes, Ferenc József-rend lovagja.

Családja és származása

Régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári családnak a sarja, amelynek az ősei 1326 óta űzték a bányászatot szabad polgárokként. A család legkorábbi ismert említése 1651-ből való és több száz éven át dobsinai városbírák is voltak; felmenői Rákóczi Ferencnek gyártottak fegyvereket a dobsinai bányászokkal és kohászokkal együtt.[1] Apja az 1836-ban Dobsinán született Gömöry András, mészárosmester, anyja Langhoffer Borbála volt.[2] Az apai nagyszülei Gömöry András (1810–1879), aki uradalmi gazdatisztként dolgozott Felsőhámoron, és Springer Zsuzsanna voltak.[3] Az apai nagyapai dédszülei Gömöry Simon (1774–1825), dobsinai bányász,[4][5] és Róth Eszter (1779–1857) voltak.[6][7]

Gömöry László csendőrnek az elsőfokú unokatestvérei: Gömöry Anna Mária Etelka (1874–1946),[8] akinek a férje Lenz Gyula (1848–1910) budapesti magyar déligyümölcskereskedő, bérháztulajdonos,[9][10] valamint Gömöry Irén (1888–1958), akinek a férje dr. Lux Gyula (1884–1957), nyelvész, tanügyi főtanácsos, a Magyar Királyi Állami Német-nyelvű tanítóképző Líceum alapítója és igazgatója volt. Gömöry Lászlónak a másodfokú unokatestvérei vitéz Gömöry Árpád (1882–1943) vezérőrnagy, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író, valamint Gömöry Vilma (1885–1962)[11] színésznő voltak.[12][13]

Élete

A rozsnyói Evangélikus kerületi főgimnáziumban fejezte be az alaptanulmányait.[14] Gömöry László nagy csendőri karriert futott be. Gömöry fiatal korában Rozsnyón, mint csendőrtiszt szolgált, később elkerült Magyarország nagyobb városaiba és a háború alatt a kolozsvári csendőrkerület parancsnoka lett. 1893. április 1-vel Gömöry László, V. sz. csendőrkerületbeli címzetes őrsvezetőt hadapróddá nevezték ki.[15] 1894. szeptember 1-ével Gömöry László I. számú csendőrkerületbeli hadapród tiszthelyettes a besztercei szakasz vezetésével bízták meg.[16]

1896. december 1.-jén Gömöry László I. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, besztercei szakasz parancsnok, hasonló minőségben Kolozsvárra helyezték át.[17] 1897. május 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1901. februárjában a marosvásárhelyi választásoknál véres epizód zajlott. A választás alkalmával összesen huszonkét csendőr volt Marosvásárhelyen összpontosítva Gömöry László főhadnagy parancsnoksága alatt. Ez alatt a krízis alatt kiválóan tartotta a rendet a főhadnagy a csendőrei segítségével az erdélyi városban.[18] 1901. július 1-jén Gömöry László I. sz. csendőrkerületbeli főhadnagy, dicsőszentmártoni szakaszparancsnok, hasonló minőségben a VI. sz. csendőrkerületbe, Székesfehérvárra helyezték át.[19]

1916. augusztus 1-jén Gömöry László őrnagyot alezredessé léptették elő.[20] Harcolt az orosz és a román frontokon, ahol több magas kitüntetést szerzett: Gömöry László, I. számú csendőrkerületbeli csendőr alezredesnek 1917. szeptember 1-én a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a hadi-díszítménnyel adományozta az uralkodó.[21]

A Kormányzó 1920. május 3-án Budapesten kelt elhatározásával elrendelte Gömöry László kolozsvári csendőrkerületbeli alezredesnek, a megejtett felülvizsgálat alapján, mint rokkantnak, mindennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlannak nyugállományba való helyezését.[22]

Az összeomlás után visszatért szülőfalujába, ahol csendes elvonultságban élt haláláig. A község szlovák lakosai megható szeretettel viseltettek a magyar úr iránt és több ízben felajánlották neki a bírói tisztséget, amit Gömöry László mindig elhárított magától. Közel negyven évi szolgálat után hiába kérte nyugdíját, a csehek egy fillér járandóságot sem folyósítottak számára.[23]

Jegyzetek

  1. ↑ szerk.: Gömöry Árpád: Gömöry József – Emlékezés egy dombóvári tanárra, Kötés- és könyvterv: Erky-Nagy Tibor, Dombóvár: Gömöry Árpád (2017). ISBN 978-615-00-0429-7 
  2. ↑ familysearch.org - Zábava (in: Oláhpatak) - ágh anyaköyvek - keresztelők - Gömöry László keresztelője
  3. ↑ familysearch.org Gömöry András halálának a bejegyzése
  4. ↑ familysearch.org - Ágh anyakönyvek - Dobsina - keresztelők - Gömöry Simon keresztelője - 1774. okt. 25.
  5. ↑ familysearch.org - Ágh anyakönyvek - Dobsina - halottak - Gömöry Simon halála - 1825. aug. 9.
  6. ↑ familysearch.org - Ágh anyakönyvek - Dobsina - keresztelők - Róth Eszter keresztelője - 1779. júl. 13.
  7. ↑ familysearch.org - Ágh anyakönyvek - Dobsina - halottak - Gömöry Simonné Róth Eszter halála - 1857. szep. 19.
  8. ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - házasságok - IX. kerület - Lenz Gyula és Gömöry Anna házassága
  9. ↑ Kodolányi, Gyula (1968. június 20.). „Szives kalauz”. Books Abroad 42 (1), 162. o. DOI:10.2307/40122291. ISSN 0006-7431.  
  10. ↑ familysearch.org Budapest - IV. kerület - halálak - 1910 - Lenz Gyula
  11. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1183/1962. folyószáma alatt.
  12. ↑ familysearch.org Budapest - polgári anyakönyvek - VI. kerület - 1943. augusztus 13. - Gömöry Árpád halála
  13. ↑ familysearch.org - evangélikus anyakönyvek - Gömöry Árpád keresztelője - Hatvan (In: Aszód)
  14. ↑ Evangélikus kerületi főgymnasium
  15. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1893 (20. évfolyam, 1-84. szám)1893-03-25 / 18. szám
  16. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1894 (21. évfolyam, 1-53. szám)1894-09-05 / 35. szám
  17. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1896 (23. évfolyam, 1-57. szám)1896-11-26 / 51. szám
  18. ↑ Székely Lapok, 1901. február (41. évfolyam, 11-18. szám)1901-02-21 / 16. szám
  19. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1901 (28. évfolyam, 1-62. szám)1901-06-28 / 29. szám
  20. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1916 (43. évfolyam, 82-169. szám)1916-09-30 / 122.
  21. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1917 (44. évfolyam, 86-172. szám)1917-09-01 / 112.
  22. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1920 (47. évfolyam, 34-69. szám) 1920-05-22 / 40. szám
  23. ↑ Magyarság, 1934. április (15. évfolyam, 73-96. szám) 1934-04-22 / 90. szám