Gázkorlátozás : Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Gázkorlátozás

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A gázkorlátozás egy szükségintézkedés, amelyet akkor rendelnek el, ha a földgázt a szállító nem tudja gyorsabban pótolni, mint amilyen ütemben a fogyasztók használják. Magyarországon a Földgázszállító Zrt. dönt a bevezetéséről, és a korlátozás szempontjából a fogyasztókat öt kategóriára osztják:

2500 m³/óra fölötti ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági fogyasztók, akiknél a gázfelhasználás technológiai károkozás nélkül megszakítható, és a háztartási és kommunális fogyasztást nem érinti.
500–2500 m³/óra közötti ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági fogyasztók, akiknél a gázfelhasználás technológiai károkozás nélkül megszakítható, és a háztartási és kommunális fogyasztást nem érinti.
az első két kategóriába nem tartozó ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági fogyasztók, kivéve a fogyasztásuk háztartási és kommunális célú részét.
kommunális fogyasztók, kivéve azokat, akiket a törvény a következő kategóriába sorol.
háztartási és külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók.

(A kommunális fogyasztókat a 81/2003. (XII. 10.) GKM rendelet^[1] határozza meg.)

A korlátozás során először az első kategóriába tartozók fogyasztását csökkentik, és egy újabb kategória korlátozására mindig csak akkor nyílik lehetőség, amikor a korábbi kategóriák korlátozási lehetőségei már kimerültek.

Források

↑ 81/2003. (XII. 10.) GKM rendelet a földgáztárolókhoz, a szállító- és elosztóvezetékekhez való hozzáférésnél elsőbbséget élvez fogyasztókról^{[halott link]}