Ernszt Sándor
| Ernszt Sándor | |
 | |
| Magyarország népjóléti és munkaügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1930. 09. 28. – 1931. 12. 16. | |
| Előd | Vass József |
| Utód | Károlyi Gyula |
| Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1931. augusztus 24. – december 16. | |
| Előd | Klebelsberg Kuno |
| Utód | Karafiáth Jenő |
| Született | 1870. április 21. Galgóc |
| Elhunyt | 1938. november 19. (68 évesen) Budapest |
| Párt | Katolikus Néppárt |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus egyház |
Ernszt Sándor (Galgóc, 1870. április 21. – Budapest, 1938. november 19.) római katolikus pap, pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyság népjóléti minisztere 1930. szeptember 27-étől 1931. augusztus 24-áig, majd ismét 1931. augusztus 24-étől 1931. december 16-áig
Életpályája
Középiskoláit Galgócon, Nagyszombatban és Esztergomban folytatta. Miután kiváló eredménnyel végezte el tanulmányait a Budapesti Hittudományi Egyetemen (ma: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar), 1892-ben szentelték pappá.
Ő alapította a Pressburger Tagblattot, majd 1897-től az Országos Néplap szerkesztője volt. Ugyancsak 1897-ben szerzett kánonjogi doktorátust. 1901-ben a Katolikus Néppárt programjával lett először országgyűlési képviselő. 1908-tól a Katolikus Népszövetség vezetője. 1918-ban megalakította a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot. A Tanácsköztársaság alatt Bécsben tagja volt az Antibolsevista Comitének. Ernszt pártja 1919 szeptemberében egyesült Friedrich István pártjával.
1922-től nagyváradi kanonok, majd pápai prelátus. Amikor 1922. február 2-án megalapították az Egységes Pártot, a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Miután Bethlent néhány képviselő követte az Egységes Pártba, a pártszakadás nyomán a Haller István vezette szárny ellenzékbe vonult, míg a Huszár Károly és Ernszt Sándor vezette csoport Keresztény Nemzeti Egység Pártja néven a kormányt támogatta önálló pártként. A KNEP megbízható koalíciós partner volt mindaddig, amíg 1926 elejére szétesett.
Ernszt Sándor többször töltött be miniszteri tisztséget: 1930. szeptember 28-tól 1931. december 26-ig a Bethlen-, majd Károlyi Gyula kormányában népjóléti és munkaügyi, 1931. augusztus 24. és 1931. december 16. pedig között vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. 1931 januárjában megválasztották a Keresztény Községi Párt társelnökévé. Ezt a tisztségét haláláig megtartotta.[1]
Művei
- A kamat. Bp., 1890
- A keresztény nemzeti politika egy éve. Bp., 1921
- A katolikusok és az állam. Bp., 1929
- A Katholikus Népszövetség szükségessége. Bp., 1930
Jegyzetek
- ↑ Uj Budapest, 1938 (16. évfolyam, 1-48. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
További információk
- A Magyar Munkaadók Központjának és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének előterjesztése a munkásbiztosítás szanálása ügyében Ernszt Sándor-hoz; Hellas Ny., Bp., 1930
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1] (2014-12-21)
- Prágai Magyar Hírlap 1931. december 30 X/295, 5
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
