Edmund von Hellmer

Edmund von Hellmer
Edmund von Hellmer (1904 előtt)
Született	1850. november 12.[1][2] 1850. december 12.[3] Bécs[4]
Elhunyt	1935. március 9. (84 évesen)[5][1][2][6][3] Bécs[7]
Állampolgársága	osztrák
Foglalkozása	szobrász tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Edmund von Hellmer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Edmund von Hellmer (magyarosan Hellmer Edmund, Bécs, 1850. november 12. – Bécs, 1935. március 9.) osztrák szobrász, Fadrusz János és Horvay János mestere.

Életpályája

A bécsi Akadémián tanult, majd Hanns Gasser műhelyében dolgozott. 1879 és 1922 között a bécsi Akadémia professzoraként tanított. A historizmus jeles képviselője, akinek neobarokk stílusára Adolf von Hildebrand volt hatással. Később a Wiener Secession egyik alapítója volt. Emlékművei és szoborportréi egyaránt jelentősek.

Ismert tanítványai

• Fadrusz János
• Anton Hanak
• Horvay János
• Szécsi Antal
• Zala György

Könyve

• "Lehrjahre in der Plastik" (1900).

Főbb művei

Emlékművek

• Türkenbefreiungsdenkmal, Stephansdom, Bécs, 1894 (1945-ben részben megsemmisült);
• E. J. Schindler, Bécs, 1895;
• J. W. von Goethe, Bécs, 1900;
• Ifj. Johann Strauß, Bécs, 1921;
• M. von Franck, Graz, 1899 (Graz);
• Erzsébet császárné és királyné (Kaiserin Elisabeth), Hellbrunn, 1901.

Hozzájárulása híres bécsi épületekhez

• Parlament,
• Egyetem,
• Hofburg.

Síremlékek a bécsi Zentralfriedhofban

• N. Dumba, (1903 körül);
• H. Wolf, 1904.

Jegyzetek

További információk

• aeiou