Doleschall Frigyes

Doleschall Frigyes (Budapest, 1897. szeptember 28. – Budapest, 1964. március 31.) magyar orvos, egészségügyi miniszter, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Életpályája

Doleschall Alfréd Frigyes (1864–1931) jogász, törvényszéki bíró és Uhlmann Hedvig Mária fiaként született. A Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett (1915), majd egy évig a fronton szolgált. 1922-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belklinikájának gyakornoka lett Bálint Rezső mellett, majd főnöke halála után a Fornet Béla irányítása alatt működő debreceni Tisza István Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikáján dolgozott tanársegédként, később adjunktusként. 1935-ben „A keringési szervek kór- és gyógytana” című tárgykörből magántanárrá habilitálták.^[1] 1939 és 1945 között a Lévai Állami Kórház igazgató főorvosa volt.

1945 és 1950 közt ő vezette a budapesti Róbert Károly körúti kórházat, majd 1950-től a szekszárdi kórházat. 1951-ben lett egészségügyi miniszterhelyettes. 1953-tól a Budapest XIII. kerületi Szabolcs Utcai Kórház igazgató főorvosaként dolgozott. Ő szervezte meg az Orvostovábbképző Intézetet. 1957. március 1-től haláláig ő volt az egészségügyi miniszter.

Felesége Feszl Ilona (1904–?) orvos volt, akit 1935. szeptember 24-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.^[2]

Tudományos fokozata

• az orvostudományok kandidátusa (1952)

Emlékezete

Szabó Zoltán írt róla nekrológot az Orvosi Hetilap 1964. évi 17. számában.

Főbb művei

• Gondolatok az „orvosképzés” újbóli megindulása alkalmával (Budapest, 1960)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon (téves halálozási időponttal)
• Szabó Zoltán (1964. április 26.). „Doleschall Frigyes”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 105 (17), 49. o. (Hozzáférés: 2022. február 21.)  

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0  
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Népszabadság-archívum