Dömötör Mihály (politikus)

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Dömötör Mihály (egyértelműsítő lap).
Dömötör Mihály
A Második Magyar Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1920. április 19. – július 19.
ElődSimonyi-Semadam Sándor
UtódFerdinandy Gyula

Született1875. október 1.
Binóc
Elhunyt1962. február 2. (86 évesen)
Fajsz
PártKatolikus Néppárt
(kb.1905-1918)
Országos Kisgazdapárt
(1919-1922)
Egységes Párt
(1922)
VálasztókerületBazin (1905-1906)
Kapuvár (1920-1922)

Foglalkozásügyvéd, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Dömötör Mihály témájú médiaállományokat.

Dömötör Mihály (Binóc, 1875. október 1. – Fajsz, 1962. február 2.) ügyvéd, politikus, rövid ideig belügyminiszter.

Életpályája

Nagyszombatban végezte a gimnáziumi tanulmányait, majd a Budapesti Egyetemen 1900-ban az államtudományi, 1901-ben a jogtudományi vizsgáit tette le. 1903-tól ügyvéd.

Az 1905-ös választásokon a Katolikus Néppárt jelöltjeként az Országgyűlésbe jutott. 1905 és 1910 között több cikke jelent meg jogi kérdésekről. 1918-tól a Hangya szövetkezeteket felügyelő bizottság tagja. A Károlyi Gyula vezette ellenforradalmi kormányokban kormánybiztos, majd népjóléti-, illetve ideiglenesen vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

Az 1920-as választásokon a kapuvári kerültből jutott az Országházba, ahol a Simonyi-Semadam-kormányban elvállalta a belügyminiszteri posztot. Miután az 1922-es választásokon nem szerzett mandátumot, visszavonult a politikai élettől és már csak ügyvédként dolgozott.

Nevéhez fűződik az 1550/1920. számú rendelet kiadása, amely feloszlatta a szabadkőműves társaságokat.[1]

Művei

  • A Kisgazdapárt és a Habsburgok trónvesztése. Kószó István, Kováts J. István, Dömötör Mihály beszéde a nemzetgyűlésen, Nagyatádi Szabó István beszéde Kossuth sírjánál; Bethlen Ny., Bp., 1921
  • Az ónodi trónfosztó határozat előzményei, okai és tanulságai különös tekintettel a Habsburgok visszatérési törekvéseire; Országos Rákóczi Szövetség, Bp., 1936 (Rákóczi-könyvek)
  • Ferenc Ferdinánd politikája; Országos Rákóczi Szövetség, Bp., 1937 (Rákóczi-könyvek)
  • Középosztályunk megmentése tanügyi reformokkal; bev. Bogdán Gyula; Sárik Ny., Cegléd, 1938
  • A nagylelkűség jutalma; Magyar-Török Egyesület, Bp., 1932
  • Ferenc Ferdinánd politikájának következményei a világháborúban; Országos Rákóczi Szövetség, Bp., 1944

Jegyzetek

  1. Dömötör Mihály m. kir. belügyminiszter feloszlatja a szabadkőműves egyesületeket. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2014. június 5.)

Források

  • Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
  • Életrajza a Nemzetgyűlési Almanach 1920–1922-ben
Sablon:Magyarország belügyminiszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchia
közös belügyminiszterei
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt
A Horthy-korszak alatt
A nyilas uralom alatt
Az ideiglenes nemzeti kormány
és a II. Magyar Köztársaság alatt
  • 1944–1945: Erdei Ferenc
  • 1945–1946: Nagy Imre
  • 1946–1948: Rajk László
  • 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban
Az 1956-os forradalom alatt
A Kádár-korszakban
A III. Magyar Köztársaság alatt
Önkormányzati Minisztériumként
Az újjászervezés után
újra Belügyminisztériumként
  • 2010–: Pintér Sándor
Nemzetközi katalógusok
  • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap