Blackburn Skua

Blackburn Skua
Egy Skua Mk II bevetésen valahol Európában
Funkció	repülőgép-hordozóról működő zuhanóbombázó- és vadászrepülőgép
Gyártó	Blackburn
Gyártási darabszám	192 db
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	10,85 m
Fesztáv	14,07 m
Magasság	3,81 m
Szárnyfelület	28,98 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	2490 kg
Max. felszállótömeg	3732 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db 903 LE-s Bristol Perseus XII csillagmotor
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	362 km/h
Hatótávolság	1223 km
Emelkedőképesség	482 m/min
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	4 db 7,7 mm-es géppuska a szárnyban, 1 db 7,7 mm-es géppuska a hátsó lőállásban
A Wikimédia Commons tartalmaz Blackburn Skua témájú médiaállományokat.

A Blackburn Skua volt az első angol zuhanóbombázó és a brit Royal Navy első, bevetésre alkalmas egyfedelű gépe. A Skua a brit védelmi minisztérium 0.27/34 specifikációjára készült. 1938-as szolgálatba állásakor három századnál lett rendszeresítve. A második világháború kezdetén ezen típus pilótái érték el az első légi győzelmet német repülőgép ellen - egy Dornier Do 18-as hidroplán lelövésével - ugyanakkor ez volt az első repülőgéptípus, amellyel a második világháborúban német hadihajót – a Königsberget – süllyesztettek el. Zuhanóbombázó sikerei ellenére hamarosan kiderült, hogy a Skuák tehetetlenek a Messerschmitt Bf 109-es kategóriájú modern vadászgépekkel szemben, ezért 1941-re kivonták a frontvonalból, ahol a Fairey Fulmar váltotta fel. A Skua és a belőle kifejlesztett Blackburn Roc vadászgépek végül célvontatóként és iskolagépként fejezték be pályafutásukat. A teljes flotta 2 darab Mercury motoros prototípusból és 190 darab sorozatgépből állt.

Források

• A világ repülőgépei (album), Mester Kiadó Kft.
• A II. világháború repülőgépei, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!