Bánáss László

Született

1888. október 14.
Pozsony

Elhunyt

1949. április 20. (60 évesen)
Budapest

Állampolgársága

magyar

Foglalkozása

politikus
katolikus pap
katolikus püspök

Tisztsége

az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december 16. – 1945. szeptember)
veszprémi püspök (1946. szeptember 4. – )

Iskolái

Piarista Gimnázium
Akademisches Gymnasium Innsbruck

Sírhelye

Szent Mihály-székesegyház

veszprémi püspök

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Vallása

római katolikus egyház

Pappá szentelés

1912. augusztus 27.
Nagyvárad

Püspökké szentelés

1946. november 30.
Debrecen

Szentelők

Mindszenty József (főszentelő)
Shvoy Lajos (társszentelő)
Dudás Miklós (társszentelő)

Hivatal

veszprémi püspök

Hivatali idő

1946–1949

Elődje

Mindszenty József

Utódja

Badalik Sándor Bertalan

Catholic Hierarchy

Sablon • Wikidata • Segítség

Bánáss László (Pozsony, 1888. október 14. – Budapest, 1949. április 20.) magyar katolikus pap, veszprémi püspök.^[1]

Pályafutása

Ifjúkora, út a püspökségig

Édesapja katonatiszt volt. Mivel Bánáss László születése idején Pozsonyban szolgált katonaként, így a későbbi püspök ott született. Hatan voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. Középiskolai tanulmányait is Pozsonyban kezdte, majd Budapesten a piaristáknál érettségizett. Ezt követően Innsbruckban a jezsuitáknál teológiát, Rómában egyházjogot, Münchenben pedig zenét tanult.^[1] Jogi doktorátust szerzett, diplomatának készült. 1912. augusztus 27-én szentelték pappá Nagyváradon,^[1]^[2] majd Rómában elvégezte a diplomáciai főiskolát.^[1]

Az első világháborúban tábori lelkész, a háború után káplán, majd 1919-től 14 éven át Nagyváradon az orsolyita apácák lelkésze és tanítóképző iskolájuk igazgatója volt.^[1] Pápai titkos kamarás, 1925-től egyházmegyei tanfelügyelő.^[2] Zenei képzettségét egyházmegyei zeneigazgatóként, 1926-tól a nagyváradi székesegyház karnagyaként kamatoztatta.^[1] Szentmisét is komponált a váradiak részére. A harmincas évek elején tagja volt az Erdélyi Lapok, majd a Magyar Lapok kiadói igazgatóságának, melyekbe főleg zenei tárgyú cikkeket írt.^[1]^[2] 1942-től nagyszalontai, július 12-től debreceni plébános és nagyváradi kisprépost.^[1]

Politikai szerepvállalása

1944. december 1-jén Debrecenben részt vett a fasisztaellenes nagygyűlésen, és aláírta azt a kiáltványt, amely a háború befejezésére, valamint az ellenállásra buzdította a magyar katonákat. Saját plébániáján adott helyett az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésének. Tagja lett a Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, valamint annak politikai bizottságának is és a város törvényhatósági bizottságának. Amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözött, közéleti szerepvállalása is csökkent.

Püspöki pályafutása

Serédi Jusztinián esztergomi érsek még a front idején, 1945 márciusában hunyt el. Utódjául a háború végeztével szeptemberben XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezte ki, aki akkor a veszprémi püspöki tisztséget látta el, így a veszprémi püspöki szék megürült.^[2] A pápa Bánáss Lászlót először 1945. augusztus 16-án az egyházmegye apostoli kormányzójává, majd 1946. szeptember 4-én veszprémi püspökké nevezte ki.^[1]^[2] November 30-án szentelték püspökké Debrecenben.^[1]

Plébániát alapított Nagykanizsán a Szent Imre- és Veszprémben a Világ Királynője-templomnál.^[1] Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézaházán. Lelkészséget hozott létre Nagygyimóton és Pápán. Átszervezte az espereskerületeket, így számuk 52-re nőtt.^[1] Az ő idejében premontrei apácák telepedtek le Bakonyoszlopon és Nyárádon.

Csupán egyszerű fekete reverendát hordott. A visszaemlékezések szerint, amikor a fővárosban járt, nem hivatali autóval, hanem a tömegközlekedésen utazott. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott. A veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik.^[2] Neve – saját kérésére – nincs feltüntetve a sírboltján, ahol csak hitvallása olvasható:

„	„Mondd el: Hiszek egy Istenben... testnek feltámadását... és az örök életet. Amen.”^[3]	”

Politikai és egyházi gondolkodása

Rövid politikai pályafutása alatt a nemzetiszocialista és a fasiszta nézetek visszaszorításáért dolgozott. Tevékenységének központjában az oktatás újbóli megszervezése volt. Püspökké történő kinevezése után pedig az egyház és az állam viszonyának rendezésén fáradozott. Mintegy előrevetítve a második vatikáni zsinat szellemiségét a vallások megbékélését hirdette és kereste. 1946-ban már püspökként karácsonyi körlevelet intézett a veszprémi egyházmegye híveihez. A körlevél tartalmi megszövegezését teljes egészében Kovrig Béla elismert katolikus szociálpolitikusra bízta. Ez az írás az egyház társadalmi tanításának foglalatát jelentette, amely később az alakulófélben lévő Demokrata Néppárt programjába is beépült.^[4]

Művei

Festklänge z. Jubelfeier d. Innsbrucker Theologischen Konviktes 1858-1908 von Ladislaus E. von Bánáss op. 9. (partitúra)^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f mek.iif.hu Archiválva 2005. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. január 15.
↑ [hhttp://www.barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/banass-laszlo-dr Bánáss László szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis.]. www.barankovics.hu. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
↑ A körlevél keletkezéséről további részletek olvashatók Barankovics István rövid tanulmányában: Barankovics István: „Clara pacta, boni amici”: Bánáss László veszprémi püspök 1946 karácsonyi körlevelének háttere. barankovics.hu. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. február 12.) arch

Források

Bánáss László életrajza. Ideiglenes Nemzetgyűlés Almanachja, 1944-1945.. www.ogyk.hu. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
Bánáss László életrajza. www.paplak.hu. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
Bánáss László szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis.. www.barankovics.hu. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 12.)