Albret Katalin caeni apátnő

Ez a szócikk a caeni apátnőről szól. Hasonló címmel lásd még: Albret Katalin (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk I. Katalin és III. János navarrai királyok lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Katalin (egyértelműsítő lap).

Albret Katalin (Pamplona, 1495 – Caen, 1532. november), franciául: Catherine d'Albret de Navarre, spanyolul: Catalina de Albret de Navarra, baszkul: Katalina Labritekoa/Albretekoa/Nafarroakoa, okcitánul: Catarina de Labrit, infanta de Navarra, katalánul: Caterina Albret de Navarra, latinul: Catharina Albretanae/Navarrae, navarrai királyi hercegnő (infánsnő), Caenban a Szentháromság-templom apátnője. Ifjabb Albret Izabella nővére, III. Johanna navarrai királynő nagynénje és IV. Henrik francia király nagynagynénje,^[1] valamint idősebb Albret Izabella candale-i grófné, Cesare Borgia és Candale-i Anna magyar királyné unokahúga. Az Albret-ház tagja.

Élete

1495-ben született Pamplonában.^[2] III. (Albret) János navarrai király iure uxoris (a felesége jogán) és I. (Foix) Katalin navarrai királynő suo iure (a saját jogán) harmadszülött gyermeke, valamint II. Henrik navarrai király nővére.

1520-ban eljegyezték I. (Braunschweigi) Ernő (1497–1546) lüneburgi fejedelemmel, amit az öccse és uralkodója, II. Henrik navarrai király 1521. március 5-én hirdetett ki.^[3] A házasság azonban nem jött létre. Az eljegyzést vallási okokból felbontották, mivel Ernő herceg luteránus hitre tért. Katalin pedig ezután végleg lemondott a házasság lehetőségéről, 1527. augusztus 1-jén Fontevrault-ban apáca lett, és saját kezűéeg írott nyilatkozatában minden földi javáról és vagyonáról lemondott az öccse, II. Henrik király javára, augusztus 3-án pedig belépett a Fontevrault apátság kötelékébe .^[3]

I. Ernő a következő évben, 1528. június 2-án vagy 3-án Schwerinben feleségül vette Mecklenburgi Zsófiát (1508–1541), V. Henrik mecklenburgi herceg lányát, és a házasságukból tíz gyermek született. Ernő a felesége halála után már nem nősült újra.^[4]

Katalint 1531-ben Caenban a Szentháromság-templom apátnőjévé nevezték ki,^[2] de ezt a tisztséfet csak rövid ideig élvezgette, mert a következő év novemberében Caenban elhunyt.

Alakja az irodalomban

Sógornője, Navarrai Margit az általa írt művében, a Heptameron-ban megemlíti őt és húgát, Kvitériát is. „A navarrai királyné nagy gondban volt, mivel vakon bízott a saint-martini perjelben, akire rábízta volt sógorasszonyainak, a montivilliers-i és a caeni apátasszonyoknak a felügyeletét is.”^[5]

Jegyzetek

Források

• Adot Lerga, Álvaro (1999). „Itinerario de los reyes privativos de Navarra: Juan III de Albret – Catalina I de Foix (1483–1517” (spanyol nyelven). Príncipe de Viana, Pamplona 60, 459–492. o. (Hozzáférés: 2019. február 12.)  
• Anthony, Raoul. Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar (francia nyelven). Párizs: Masson (1931). Hozzáférés ideje: 2019. február 12. 
• Woodacre, Elena. Queens Regnant of Navarre.Succession, Politics, and Partnership, 1274–1512 = Queenship and Power (angol nyelven). New York: Palgrave Macmillan (2013). Hozzáférés ideje: 2019. március 27. 

További információk

• Cawley, Charles: Navarre (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
• Catherine d'Albret (francia nyelven). Geneanet. (Hozzáférés: 2019. február 12.)
• Marek, Miroslav: The family of d'Albret (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. február 12.)