Albertfalvai római katonai tábor és település

Albertfalvai római katonai tábor és település
Ország	Magyarország
Település	Budapest XI. kerülete
Típus	castrum római építmény
Elhelyezkedése
Albertfalvai római katonai tábor és település Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 21″, k. h. 19° 02′ 48″47.4392, 19.046847.439200°N 19.046800°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 21″, k. h. 19° 02′ 48″47.4392, 19.046847.439200°N 19.046800°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Albertfalvai római katonai tábor és település témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az albertfalvai római katonai tábor és település romjait 1940-ben találták meg a dél-budai Duna-híd építési munkái közben. A tábor a mai 11. kerületi Hunyadi János út két oldalán helyezkedett el.

Az első tábor

Első építési periódusa valószínűleg Claudius császár uralkodására tehető, és egyike a legkorábbi pannoniai limes-erődítményeknek. Az első erőd fából és földből készült, úgynevezett palánktábor volt, aminek a falhosszúsága 166,5x190 méter volt, alapterülete pedig 3,2 hektár. A falakat kívülről kettős árokrendszer övezte.

Belső épületei fából épültek, köztük a feltárt principia is. A tábort Domitianus uralkodásának végén, a szarmaták pusztításait követően, 91-92 környékén állították helyre. Belső épületeit ekkor kőből rakott alapokra helyezték.

A második tábor

A második tábor a 2. század elején, Traianus uralkodásának végén épült fel. A korábbi tábor betemetett árkán 186x210 méter hosszúságú falakkal körülvett, kívül 2,9, belül 4,6 méter széles kettős árokkal megerősített kőtábort emeltek. Ebben a megnövelt alapterületű táborban 1000 fős lovas segédcsapat állomásozott.

A kőtábor Duna felé néző keleti oldalát, a praetenturát a víz elmosta, de az alaprajza rekonstruálható. Lekerekített sarkaival megfelelt a kora római erődépítészet szabályainak, sarok- és oldaltornyai nem voltak. Az erőd oldalainak közepén voltak a táborkapuk, amiket a tábor belseje felé beugró négyszögletes toronypár védett. A tábor északi kapujának, a porta principalis sinistrának a nyílása két-, a többi kapué egyosztatú volt. Belső épületei közül feltárták a 35x36 méteres parancsnoki épületet (principia), az ehhez hozzáépített hosszúkás keresztcsarnokot (basilica), a tábori kórházként meghatározott épületet (valetudinarium) és a táborparancsnoki szállást (praetorium).

Az utolsó újjáépítési fázis a 2. század végére esik, az erődítmény a 269-270. évi roxolán támadások során pusztulhatott el végleg.

A castellum ókori neve nem ismert, és azt sem lehet tudni, melyik csapat állomásozott benne. Méretéből és a katonai diplomákból csak arra lehet következtetni, hogy kezdetben biztosan egy 500 fős lovas segédcsapat (ala), majd a 2-3. században az aquincumi legio II Adiutrix egyik alegysége (vexillatio) védte.

A település

Viszonylag jól ismert a tábort körülvett falusias jellegű polgári település (vicus) szerkezete. A korai időszakban a települést feltehetően az eraviszkuszok lakták, házaik földbe mélyítettek, agyagtapasztásosak voltak. A 2. században megjelent kőházak igen hasonlóak az Aquincum körüli római villákéhoz, bár szerényebb méretűek. A házaknak mellvédfalas tornáca, L alakú közlekedőtere, lakószobája és konyhája volt. Kerítéssel voltak körülvéve, a járószintet terrazzopadló borította, a falakat festmények díszítették. Voltak gazdasági és raktárépületek, valamint kutak is. A településen áthaladó limes út egy szakasza is ismert, aminek az irányvonala részben megegyezik a mai országútéval. Az út mellett útállomás maradványai is előkerültek.

A 3. századi pusztulás után a tábor kőfalait kitermelték.

Források

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 27. o. ISBN 963-05-6410-6  

További információk

• Nagy Tibor: Az Albertfalva Hunyadi János úti római település. Budapest Műemlékei II. (Bp., 1962, 519-523)
• Szirmai Krisztina: Rómaiak Albertfalván (Bp., 1978, Kiállításvezető)
• Albertfalvai római katonai tábor és település. Műemlékem.hu