3103 Eger

3103 Eger
Felfedezése
Felfedező	Lovas Miklós [1]
Felfedezés ideje	1982. január 20.[1]
Felfedezés helye	Piszkéstető
Névadó	Eger
Alternatív név	1982 BB
Pályaadatok
Epocha	2009. június 18. (2455000,5 JD)
Aphélium távolsága	284 632 084 km (1,903 CsE)[1]
Perihélium távolsága	135 675 921 km (0,907 CsE)[1]
Fél nagytengely	210 154 003 km (1,405 CsE)[1]
Pálya excentricitása	0,354[1]
Orbitális periódus	608,159 nap 1,67 év[1]
Közepes anomália	227,691°[1]
Inklináció	20,933°[1]
Felszálló csomó hossza	129,824°[1]
Perihélium szöge	253,954°[1]
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő	1,5 km[1]
Forgási periódus	5,706 h[1]
Albedó	0,64[1]
Abszolút fényesség	15,38[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz 3103 Eger témájú médiaállományokat.
JPL MPC
Sablon • Wikidata • Segítség

A 3103 Eger kisbolygó a színképe és pályájának naptávoli pontja alapján a Hungaria kisbolygók közé is tartozó, de az Apollo kisbolygókhoz hasonlóan napközelpontján a Föld pályáját is megközelítő kisbolygók egyike.

Fölfedezése

1982-ben fedezte fel egy magyar csillagász, Lovas Miklós. Nevét Eger városáról kapta.

Pályája

Az Eger földsúroló kisbolygó, a Földet megközelítő Apollo típusú kisbolygók közé tartozik. Pályájának félnagytengelye azonban kinyúlik a Hungaria típusú kisbolygók 2 csillagászati egységnyi távolságára. Pályájának naptávolsága, – mint a színképe is – mutatja a Hungaria típusú kisbolygókkal való kapcsolatát. Minden öt évben jut nagyobb földközelségbe. A legutóbbi ilyen esemény 2016-ban volt, a következő 2021-ben következik be.

Színképe, összetétele

Ahogyan a Hungaria kisbolygók színképe, úgy az Eger színképe is egyenletesen emelkedő görbe a látható tartományban. Az Eger is a legjobb visszaverő-képességű kisbolygók közé tartozik. A ráeső napfénynek 30 százalékát veri vissza.

Az Eger és a Hungaria kisbolygók színképtípusa E. Ez a színkép az ensztatitos kondritok és az ensztatitos akondritok – az aubritok – színképéhez hasonló. Ma úgy tekintik, hogy az Eger a második olyan kisbolygó, amelynek az anyagáról erősen valószínűsítik, hogy ismert az anyaga. (Korábban ezt csak a 4 Vesta kisbolygóról gondolták). Ez a kőzetminta típus az aubritoké, az említtetett ensztatit akondritos meteorité.

Egy érdekesség

Amikor a németországi, nördlingeni becsapódási kráter anyagát elemezték, azt találták, hogy a nyomelemek alapján egy E típusú kondritos, vagy akondritos égitest becsapódása hozhatta létre a 25 kilométer átmérőjű Ries-krátert.

Kapcsolódó szócikkek

• Hungaria kisbolygó
• 44 Nysa
• 55 Pandora
• Aubrit
• 2867 Šteins
• 64 Angelina

Irodalom

• Gaffey, M. J.; Reed, K. L.; Kelley, M.. S. (1992): Relationship of E-type Apollo asteroid 3103 (1982 BB) to the enstatite achondrite meteorites and the Hungaria asteroids. Icarus, 100, no. 1, p. 95-109.
• Janssens, M. J., Hertogen, J., Horn, W. and El Goresy, A., Geochemical data for Ries crater samples (abstract). Meteoritics, v. 14, p. 432. 1979
• Janssens, M. J., Hertogen, J., Takahashi, H. and Palme, H., Meteoritic material at 4 large impact craters (abstract). EOS, v. 58, pp. 424–425. 1977
• Morgan, J. W., Janssens, M.J., Hertogen, J,. Gros, J. and Takahashi, H., Ries impact crater, southern Germany: Search for meteoritic material. Geochimica et Cosmochimica Acta, v. 43, pp. 803–815. 1979
• Morgan, J. W., Janssens, M.J., Hertogen, J. and Takahashi, H., Ries crater: An aubritic impact? (abstract). Meteoritics, v. 12, p. 319. 1977
• Weismann, P. R., et al. (2008): Roseta target asteroid 2867 Steins: An unusual E-type asteroid. MAPS, 43, Nr. 5. 905-914. o.

Jegyzetek

További információk

• A kisbolygók ásványai.
• Az Eger kisbolygó adatai
• E típusú kisbolygók színképe.
• Kapcsolat az E típusú Apollo aszteroida, a 3103 (Eger), az ensztatit akondrit meteoritok és a Hungaria kisbolygók között.
• 3 Hungaria típusú Apollo aszteroida IR-spektruma: 4483 Petofi, 3169 Ostro and 3940 Larion
• Az Eger kisbolygó adataia MedLibrary adatbázisában^{[halott link]}